A DK egyházügyi kezdeményezései

float:left;margin-right: 5px[justify]A Demokratikus Koalíció alig féléves párt, programja kidolgozása azonban már gőzerővel folyik. A „Vissza Európába!” című alapvetés az a dokumentum, ami a párt megalkotandó programjának kereteit vázolja fel, egyben a programról szóló vita alapja. Azt is tudni kell, hogy egy párt programját nagyon kevés ember olvassa el teljes terjedelmében, tehát kellenek olyan programpontok, melyek jelentősebbek, felhívják a figyelmet és nem utolsó sorban képesek arra, hogy markánsan megkülönböztessék az adott pártot a többitől.[/justify][justify]Jelenleg úgy tűnik, hogy a DK egyik ilyen programpontja az egyházügy lesz. Kényes téma, nagy odafigyelést, világos beszédet igényel. A DK Alapító Nyilatkozatában is szerepel a téma:

„Az európai hagyományok szellemében elismerjük és védjük az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. Hirdetjük, hogy a politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági életben a szabadság teremti meg a garanciákkal védett tulajdont, a szabadság szüli a versenyt és a piacot.”

Az Istenhit, a vallásos meggyőződés, a vallás gyakorlásának szabadsága fontos alkotmányos érték. Olyan érték, amely alkotmányos védelemre szorul. A „Vissza Európába!” címú alapvetés a következőket fogalmazza meg e témával kapcsolatban:

„Magyarország lakói évszázadok óta sokféle hitnek adóznak, sokféle életvitelt alakítanak ki a maguk számára. Polgárait csak semleges állam tudja egyenlőkként kezelni.
Az állam nem viszonyulhat egyenlően minden polgárához, ha kitüntetett viszonya van valamely kiválasztott világnézethez. Magyarországon is végbement az Európa-szerte jellemző szekularizáció: az ország az elsők között, az 1568. évi tordai országgyűléssel valósította meg a vallási toleranciát, és lépésről lépésre haladt a lakói által követett egyházak egyenlő kezelése felé. E hagyománynak felel meg állam és egyház alkotmányba foglalt elválasztása. Ennek pénzügyi megalapozásában az 1997-ben az MSZP–SZDSZ koalíció által kialakított egyház-finanszírozási modell volt az első lépés, amelynek átmeneti megoldásaitól nem előre, hanem visszafelé léptek a Fidesz kormányai. Helyre kell állítani állam és egyház elválasztását, az állam világnézeti semlegességét, véget kell vetni a kisegyházak diszkriminációjának. Tovább kell haladni az egyházak pénzügyi függetlenségének megalapozásában, erősítve a finanszírozásban az állampolgári akaratnyilvánítás szerepét. Kezdeményezni kell annak megszüntetését, ahogy 1998-tól a Fidesz-kormányok a vatikáni megállapodásban foglaltakhoz képest kiterjesztették a nagy egyházak állami kedvezményeit. Nem kerülhető meg a megállapodás felülvizsgálata, szükség esetén akár felmondása. Az egyházi fenntartók által működtetett iskolák teljes állami finanszírozása nem terjeszthető ki 2014-től újabb egyházi alapítású, illetve egyházi kezelésbe adott önkormányzati iskolákra, és fokozatosan vissza kell térni a különböző fenntartók által működtetett iskolák egyenlő finanszírozásához. Érvényesíteni kell azt az Alkotmánybíróság által megerősített elvet, hogy egy település egyetlen iskolájának világnézetileg semlegesnek kell maradnia. Ahol ettől eltértek, ott helyre kell állítani az alkotmányos állapotot.”

A vallásszabadság, az állam és az egyház elválasztása, az egyházak privilégiumai tehát már eddig is fontos témái voltak a DK-nak, azonban az elmúlt néhány hétben (alapvetően Gyurcsány Ferenc március 15-i beszéde után) nagyobb jelentőséget kaptak. Nyilvánvaló, hogy egy pártelnök amit mond, azt nem véletlenül mondja. Főleg nem egy nemzeti ünnep alkalmából. Ma, Magyarországon emberek és családok milliói tesznek iszonyú erőfeszítéseket annak érdekében, hogy korábban elért életszínvonalukat továbbra is fenntartsák. Az átalakítások sokaságát a kormány a közjó szolgálatával indokolja, illetve azzal, hogy a korábbi időszakokban megszerzett privilégiumokat el kell törölni. Azt mondja a kormány, hogy egy ilyen nehéz időszakban nem tarthatóak fenn azok az előjogok, amelyeket egyes társadalmi csoportok, szakmák élveznek.


A március 15-i ünnepségen

A nagy történelmi egyházak azonban továbbra is jelentős előjogokat élveznek. Az egyházak, senki más által el nem érhető privilégiumokban részesülnek, olyanokban, amelyeket az állam garantál, a törvény erejével biztosít számukra.

A Demokratikus Koalíció elérkezettnek látja az időt, hogy végre nyíltan beszéljünk ezekről a kiváltságokról. Ez azonban csak egy olyan terület az egyházak életében, amiről értelmes társadalmi vitát kell folytatni és nyilvánosságot kell neki biztosítani. Van, amelyik magyar specialitás, de van, amelyikről elmondható, hogy világméretű probléma.

A DK három indítványa egyházügyben:

[list=type]Azt kérjük a magyar történelmi egyházaktól, hogy vizsgálják meg, hogy az elmúlt évtizedekben történt-e bármilyen fizikai atrocitás, szexuális visszaélés falaikon belül. Készítsenek jelentést arról, hogyha volt ilyen, akkor mit tett annak kivizsgálása, a felelősök felkutatása és felelősségre vonása érdekében. Ezt a jelentést pedig mutassák be nyilvánosan Magyarország polgárainak.

*Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokrétű volt az együttműködés a pártállami intézmények vezetői és az egyházi vezetők között a rendszerváltás előtti időszakban. Eddig Magyarország egyházai elutasították, hogy számot adjanak arról, milyen módon működtek együtt az állam titkosszolgálataival. Papjaik milyen módon szolgálták a korábbi titkosszolgálatokat.
Azt kérjük tehát a magyarországi egyházaktól, hogy önszántukból, saját felelősségüket felismerve, adjanak számot arról, milyen módon, kik és milyen témákban működtek együtt Kádár titkosszolgálataival.

*Az elmúlt hónapokban szinte csak olyan témákat tárgyalt a Parlament, amelyek különböző szektorokra, szakmákra, családokra ugyanúgy sújtó terhet rótt. Magyarországon ma az elmúlt két évtizedben tapasztalt legmagasabb adóterhelés van. Ehhez képest a magyarországi egyházak csorbítatlanul őrzik adózási kiváltságaikat. Némán, szótlanul figyeli a teljes törvényhozás, hogy miközben szinte már nincsen egyetlenegy olyan intézmény, csoport, ember se, aki ne fizetne több adót, mint tavaly, addig a magyarországi egyházak őrzik előjogaikat.
A kiváltságok sorába tartozik pl., hogy az egyházak személyi adómentességet élveznek a helyi adók megfizetése alól, sokkal szélesebb körben, mint bármilyen más civil szervezet. Az egyházak hasonló személyi adómentességet élveznek a gépjárműadó megfizetése alól, szintén sokkal szélesebb körben, mint bárki más ma Magyarországon. Ugyanígy adómentességet élveznek az egyházak a cégautók esetében is. Továbbá az egyházi intézmények, mindenki mástól eltérően, nem kötelesek illetéket fizetni. [/list]

A Demokratikus Koalíció az alázat erejét megmutatni képes, nyitott és privilégiumokra igényt nem tartó egyházakat szeretne látni Magyarországon. Csak az ilyen egyházak tarthatnak igényt a hívők és nem hívők közös tiszteletére és elismerésére. [/justify]
DJ

Vélemény, hozzászólás?