A FIDE ösvényén

Történetünk fikció. Amennyiben bárki úgy érzi, hogy ráismer az írás szereplőire, az csak a véletlen műve lehet. Amennyiben több településen is ezt érzik, az már a fatális véletlen kategóriájába tartozik.

Főhősünk óvónő. Több évtizede. Történetünk kezdetén egy átlagos kisváros egyik óvodájának vezetője már sok éve. Visszagondolva a történtekre, két olyan momentumot is talált életében, amit – így utólag – akár hibának is mondhatna. Az egyik, hogy beleszeretett, és hozzáment egy férfihoz, akiről az egész település tudta, hogy baloldali érzelmű. Így ő is el lett könyvelve ennek. A másik, hogy nem bírta az emberi hülyeséget, és a szakmai dilettantizmust. Ha ilyennel találkozott, szóvá is tette. Nevezzük „X”-nek.

A sok mellékszereplő egyike is óvónő. Ő tudatosan politizált, igaz: az általa névleg képviselt párt országos politikáját nem tekintette szentírásnak. Őt hívjuk „Y”-nak. Csak azért teszünk említést róla, mert „X” életében kétszer is megjelent, igaz: akaratán kívül.

Fontos szereplő még „Q”. Nem, ő nem a Start Trek Q-ja, bár szintén úgy gondolja, hogy bármit megtehet a tér-idő kontinuumban.

„X” napsütötte, madárcsicsergéstől hangos égboltján akkor jelentek meg az első felhők, amikor a FIDE az ország legtöbb településén megnyerte az önkormányzati választásokat. „X” városában is. A FIDE egy politikai párt, neve a fiatal és a demokrata szavakból származott, bár utólag kiderült, hogy már ez is orbánitális hazugság volt. Az új polgármester egy ambiciózus, ámde tehetségben nélkülöző, sikerekben szegény politikus lett (végül saját hordájának martalékaként végezte). A polgármesternek bökte a szemét „X”, el is nevezte szálkának (hogy pontosak legyünk: egy kommunista szálkának). Itt lép be a képbe először „Y”. Ő ugyanis kiváló kapcsolatot ápolt a polgármesterrel (lehet, hogy ez lett végül a veszte…?), ezért felajánlották neki „X” vezetői helyét. Becsületére legyen mondva: nem kért belőle.

A helyzet csak bonyolódott, amikor a FIDE az országgyűlési választásokat is megnyerte, sőt kétharmadot szerzett lényegében mindenhol. Történetünk városában is. Igaz, már nem azzal az ambiciózus, ámde tehetségben nélkülöző, sikerekben szegény politikussal. Egy másikkal.

A kétharmad birtokában szinte mindent megtehettek. Például pár hét alatt összeszervezték a város óvodáit egy nagy szervezeti egységbe, az addig önálló óvodákat tagintézményeké silányítva. Vezetőt is találtak hozzá. Igaz, végzettsége, szaktudása, alkalmassága nem volt hozzá, ezért rögtön megbízták a feladattal. „X” többször szóvá tette hiányosságait, amit ő nem felejtett el. Példamutató gyorsasággal kirúgta a tagintézmény vezetői posztjáról.

„X” természetesen munkaügyi pert indított, azonban a tér-idő kontinuum megbolydult „Q” körül, az események felgyorsultak és összetorlódtak. Egy másik tagóvodában kirúgta „Y”-t és egy társát gyermekbántalmazás miatt. Természetesen ők is perre mentek. Az esetről a megyei lap cikket adott közre, amit az online részen sokan kommentáltak. Köztük volt „X” is, aki sosem viselt kendőt, ezért aztán kendőzetlenül elmondta véleményét az esetről és „Q”-ról is. „Q” beperelte az összes kommentelőt. „X” feljelentette „Q”-t magán-okirat hamisítás miatt, amit a rendőrség magasabb szintre emelt, és hamis tanúzásért az ügyészségre vitte az ügyet. „Q” feljelentette „X”-et egy hiányzó laptop miatt.

„Q”-n elhatalmasodott a Qság. Intézkedett, hogy az óvodában dolgozó felnőttek, 150 Ft-nak az  óvodai kasszába történő befizetéséért cserébe megehetik a gyerekek után megmaradt ételt. „X” jelezte, hogy ez Qrvára nem etikus, és ő erre nem hajlandó. „Q” erre, lényegében megfenyegette. Nem beszélt a levegőbe, hamarosan áthelyezte „X”-et egy másik tagóvodába („X” beperelte „Q”-t hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód miatt). De nem csak őt tette máshová. Több érdekes, de mindenképp indokolatlan áthelyezés történt ez időszakban.

Időközben a perek egy része véget ért. „X” megnyerte első perét, kártérítést kapott. „Y” is győzött, de miután visszahelyezést nem kért, csak kártérítést ítéltek meg neki. „Q” is részsikert ért el: a kommentelőket a bíróság próbára bocsátotta (ez egy ejnye-bejnye kategória), azonban ők új tárgyalást kértek, ezért a végzés nem jogerős.

Mindez nem feszélyezte „Q”-t, és a nem jogerős végzésre hivatkozva kirúgta „X”-et…

Ezzel „X” sorsa hasonló lett, mint „Y”-é. Ő ugyanis a mai napig nem kapta meg a jogerősen neki megítélt nem kevés kártérítést, és bárhol is próbál elhelyezkedni a környező települések óvodáinál, egy láthatatlan, de Qrvára hosszú kéz mindig utánanyúl.

A történet minden látszat ellenére nem „X”-ről és „Y”-ról szó, hanem a módiról. Kitaposott ösvény ez. A FIDE ösvénye…

DJ

Vélemény, hozzászólás?