A Nemzeti Államosítás Kormánya

[justify]Kormányra kerülése óta világosan látszott, hogy a Fidesz módszeresen halad előre abban, hogy államosítson mindent, amit csak lehet. Kétség nem férhet hozzá, hogy az erről alkotott markáns elképzelését a párt konzekvensen végrehajtja, még akkor is, ha sok esetben nem hajandó számolni az ezzel járó negatív következményekkel.

Ami feltétlenül kiemelendő az elmúlt két év államosítási dömpingje láttán: a folyamatban két típus egyértelműen elkülöníthető. Az egyik a „biznisz-típusú" (bár ez szorosan összefügg a gazdasági hátország kiépítésével), a másik pedig a kifejezetten a hatalmi koncentrációt erősítő államosítás.Ekkora hatalom-koncentrációra pedig még nem volt példa Magyarországon a II. Orbán-kormány megalakulása előtt.

Megkíséreltük összeszedni, mikor, mit és miért terelt állami kézbe a Nemzeti Államosítás Kormánya. Arra jutottunk, hogy a lépések körülbelül egy 5000-6000 milliárd forintos tétellé állnak össze; csak eddig. És még nincs vége.

Lássuk a listát![/justify]

[justify]MOL

float:left;margin-right: 5px2011. május 14-én jelentette be Orbán Viktor, hogy a magyar kormány visszaszerezte a MOL 21.2 százalékos tulajdonrészét Oroszországtól. A miniszterelnök gratulált a sajtó jelen lévő képviselőinek a jó hírhez, azaz ahhoz, hogy a MOL stratégiai energiavállalat „újra magyar kézben van.” Ha azonban vetünk egy pillantást a MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezetére – legalábbis a 2011. december 31-i állapotra), akkor abból az derül ki, hogy a legnagyobb rész továbbra is külföldi befektetők kezében van. Ráadásul a közgyűlésen a magyar állam is csak 10 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik – a vállalat alapszabályának értelmében.

Azt pedig nehezen értjük, hogy miért kellett lebonyolítani ezt az igencsak költséges – 1.88 milliárd eurót, azaz nagyjából 500 milliárd forintot kóstáló – tranzakciót? (Ráadásul úgy, hogy a Szurgut 2009 márciusában 1,4 milliárd euróért vette a pakettet, így az eladással 34 százalékos haszonra tett szert.) Most, amikor a kormány számára a legfőbb cél a hiány lefaragása, kikerülés az „adósságcsapdából”, amely a „szent cél” elérése érdekében olyan intézkedéseket hoz, amikkel – a magas keresetű rétegeket leszámítva – gyakorlatilag mindenki rosszul jár.

Rába

float:left;margin-right: 5pxBár a szokásos kormányzati szómágia itt is beindult, mi nem hagyjuk magunkat megtéveszteni. A kormány a Rába 10.85 százalékos részvénycsomagját felvásárolta 13.4 milliárd forintért, és így a korábbi felvásárlásokkal együtt, összesen 73.67 százalékos tulajdont szerzett a Rábában. Ezzel a tulajdoni arány meghatározó lett, és a Rábát államosították. Jelenleg ugyan még folyik a versenyhatósági vizsgálat, de ennek kimenetele senkit sem fog meglepetésként érni.

Sokan gondolkodtak már azon, hogy az kormánynak mi szüksége van egy szebb napokat is megélt járműipari beszállítóra és nehéz-járműgyártóra, de a hivatalos válasz nem oszlatta el a kérdéseket: „A kormány hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is."

Így aztán mi is a sötétben tapogatódzunk, és nem állt össze olyan kép, mint a kormányzat telekom-ügyi aktivitása esetén. Mindenesetre a tranzakció ára a többi államosításhoz képest ƒ„elenyésző", ám többekben kérdéseket vetett fel, hogy miért az UniCredit Bankot választotta a kormány közreműködőnek. Többek szerint ennek oka lehetett az is, hogy Matolcsy György – minisztersége előtt – a bank tanácsadója volt.

Mobilfizetés

float:left;margin-right: 5pxLáng Zsolt (a II. kerület fideszes polgármestere) egyéni képviselői indítványából született meg a „nemzeti mobil fizetési rendszerről” szóló törvény, amely alapján, állami monopóliummá válik az autópályadíj, az összes közlekedési jegy, a parkolás, sőt, bármilyen önkormányzati vagy állami résztulajdonú cég bármiféle szolgáltatásának mobilos megvásárlása.

Cafeteria

Az egyes adótörvények módosításával, 2012 januárjától az úgynevezett béren kívüli juttatások (étkezési és üdülési utalványok) kerültek állami kézbe. A kormány azt sem bízta a véletlenre, hogy ki legyen az a szerencsés, aki egymaga láthatja el ezt a felelősségteljes feladatot. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását szabályozó rendeletben a szükséges feltételek (egy legalább ötéves biztosító pénztárnak kell lennie, rendelkeznie kell ügyfélközponttal minden 35 ezer feletti településen; már legalább 100 ezer kártyát bocsátott ki; legalább két éve benne van az utalványkártya bizniszben is.) meghatározása során az OTP Bank lebegett a jogalkotó szeme előtt.

Cigarettaárusítás

float:left;margin-right: 5pxA tavaly év végi parlamenti halálvágta során, nem sikerült a zárószavazásig eljutnia Lázár János egyéni képviselői indítványának, amelynek alapján 2013-tól állami kézbe kerülne a cigiárusítás. Ennek eredményeként, a jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből hozzávetőleg mindössze 6000 maradna, amelyekkel az állam koncessziós szerződést kötne. A javaslat szerint, a 2000 lakosúnál kisebb településeken egy, az ennél nagyobbakon pedig minden 2000 lakosra jutna egy-egy bolt.

Civil szféra

2011. novemberében szavazta meg az Országgyűlés a civil szervezetekről szóló törvényt. Ez alapján, a civil szervezetek csak akkor kaphatnak (az egyébként egyre csökkenő) állami támogatásból, ha erős állami kontroll alatt látnak el közfeladatokat. Ehhez a támogatáshoz a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül juthatnak, amelynek civil önigazgatási jellege erősen csorbul. Az új szabályok alapján, csak az új testületek tagjainak egyharmadát választják a civil szervezetek, a további kétharmadot az Országgyűlés szakbizottsága, valamint a civil ügyekért felelős miniszter delegálja.

Esztergom

float:left;margin-right: 5pxA még 2011 decemberében kihirdetett törvénnyel a kormány az esztergomi képviselő testület és a polgármester egyéves állóháborújára tett (alkotmányellenesen) pontot. Az „Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről” szóló jogszabály egész egyszerűen Esztergom középfokú ellátórendszerének állami kézbe vételéről rendelkezik. Miként címe is mutatja, a törvényt kifejezetten Esztergomra írták – nem véletlenül szerepel a lexekről szóló elemzésünkben –, a 3200 magyar település közül csak ettől az egytől veszi el az általa ellátott középfokú feladatokat. Ráadásul, ellentétben a megyékkel, cserébe csak az intézményi tartozásokat, s nem az összes adósságot vállalja át az állam.

Manyup I.

Matolcsy György szájából elsőként 2010. november 24-én hangzott el az a mondat, amely hatására 2.8 millió magánnyugdíjpénztári tag visszalépett az állami rendszerbe. A nemzetgazdasági miniszter ekkor ismertette a kormányzat tervét, miszerint azok, akik mégsem hajlandóak megtakarításaikat feláldozni az államadósság elleni (szélmalom)harc oltárán, elvesztik későbbi nyugdíjjogosultságukat, ám az adóvá átkeresztelt nyugdíjjárukélot továbbra is fizetniük kell. A megtakarítások bekebelezése után, a nyugdíjvédelmi megbízott (sic!) a 96.8 százalékos arányú visszalépést „a nyugdíjrendszerek közötti választás szabadságaként” aposztrofálta, holott nyilvánvalóan nem volt itt másról szó, mint hogy a tagok többsége engedett a zsarolásnak. (Az már csak hab a tortán, hogy ráadásul óriási blöff volt az egész.)

Manyup II.

2011 decemberében úgy döntött a kormány, hogy a megmaradt Manyup tagok pénzét is behúzza a mindent elnyelő költségvetésbe. Sőt, az országgyűlés költségvetési bizottsága törvénymódosításban kezdeményezi, hogy magánszemély csak az állami nyugdíjalapba fizethessen járulékot. Akik maradtak a Manyup rendszerben, úgy tudták, hogy csak egy évig fizetnek az állami alapba, utána újra a saját számlájukra utalják a járulékot. A kormány ezt az ígéretét felrúgva, teljesen ellehetetleníti a magán-nyugdíjpénztárakat, és velük azokat, akik az öngondoskodás e formáját választanák.


Nagyításért klikk a képre!

Megyei önkormányzatok által ellátott feladatok – hozzá kapcsolódóan a vagyon és az adósság

A megyei önkormányzatok helyzete a kormányváltást követően is tovább romlott, ezért konszolidációjukra valamilyen módon mindenképpen szükség volt. A miniszterelnök ezt a kérdést egy huszárvágással oldotta meg: először – jogilag némileg kétséges háttérrel – megállapodott a megyei önkormányzatok elnökeivel a megyei önkormányzati közszolgáltatásoknak az államigazgatás részére történő átadásáról, majd az alkotmányos alapokat rövid úton rendező, menetrend szerinti alkotmánymódosítás után, meg is született a törvény. Ennek értelmében, a megyei önkormányzatok feladatait január 1-jétől az államigazgatás vette át. Ezzel egyidejűleg, a központi állam átvállalta a megyék 180 milliárdos adósságállományát, de egyúttal vitte a még megmaradt vagyont is. Az új önkormányzati rendszerben a megyei önkormányzatok így csak árnyékai lettek korábbi önmaguknak. Míg 2011. végéig számos egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális (szak)ellátást szerveztek, addig az év eleje óta, csak területrendezési, valamint – a források többségének elosztását magában nem foglaló – területfejlesztési feladatokat látnak el.

Városi kórházak

float:left;margin-right: 5pxA megyei intézmények államosítását követően, 2012. tavaszán a kormányzat továbblépett: törvényjavaslatot nyújtott be a városi önkormányzatok tulajdonában lévő kórházak (fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények) államosításáról. A javaslat szerint, a városi kórházak minden vagyona térítésmentesen az államra szállna át. Ezzel párhuzamosan, a kormányzat átvállalná ezen intézmények szállítói szerződéseit, valamint a kifejezetten a kórházak fejlesztésére és működtetésére felvett hiteleket. Nem térítené meg azonban a központi államigazgatás a saját bevételekből finanszírozott korábbi beruházásokat, valamint a már törlesztett hiteleket, s nem vállalja át az önkormányzati adósság azon részét sem, amely nem köthető kifejezetten ezekhez a szervezetekhez. Azaz a kormányzat az egészségügyi ellátástól is elvonja a helyi adófizető polgárok pénzéből is finanszírozott beruházásokat, és azokat állami kézbe helyezi.

A közoktatás teljes államosítása

A 2011. végén elfogadott nemzeti köznevelési törvény Európában egyedülálló módon államosította a magyar közoktatás rendszerét. Míg a legtöbb európai országban – e körben csak Románia tekinthető kivételnek – az önkormányzatok viszonylag széles ellátási felelősséggel rendelkeznek a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban, addig az új törvény alapján, a helyi közösségek csak az óvodai közszolgáltatás megszervezéséért lesznek felelősek 2012 őszétől. Az alap- és középfokú iskolák, valamint a nevelési intézmények fenntartói joga, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyon is átkerült az államhoz. A köznevelési törvény csak egy szűk lehetőséget kínál az önkormányzatoknak oktatási feladataik megőrzésére: kérhetik az államtól, hogy bízza rájuk a feladat ellátást. E körben azonban a kormányhivatalok döntése gyakorlatilag korlátlan: szabadon dönthetnek arról, hogy melyik önkormányzat és milyen körben tarthatja meg iskolafenntartói szerepkörét.

Az önkormányzatok államigazgatási feladatellátáshoz kapcsolódó vagyona

A járások kialakításáról szóló törvény az államosítás egy finomabb változatát valósította meg: az állam „csak" ingyenes használati jogot szerzett mindazon vagyonon, amely az önkormányzatok államigazgatási feladatainak ellátáshoz kapcsolódott. Figyelemmel arra, hogy ezt a feladatot elsősorban a polgármesteri hivatalok látták el, így a legtöbb község- illetve városháza meghatározó része az állam(igazgatás) – a tulajdonnal majdnem felérő – ingyenes használatába kerül – úgy, hogy általában az ezek fejlesztéséhez, felújításához kapcsolódó beruházásokat egyértelműen a helyi adófizetők finanszírozták. A törvény szerint így lehetővé válhat az is, hogy a polgármesteri hivatal egyik irodáját ingyen használhatja az állam, a másik azonban – mivel ott önkormányzati munkát végeznek – teljes egészében az önkormányzaté marad.

A felnőttképzés

A Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészére vonatkozó szabályok változása miatt, a felnőttképző és felsőoktatási intézmények nem kaphatnak az alapból, a cégek nem fordíthatják saját dolgozóik képzésére (például szakmai, nyelvi, informatikai képzés). Az alap felhasználásáról a miniszter dönt, és nem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács. A kamarák által szervezett gyakorlati szakképzésben nem költségalapon számolnak el, hanem normatívát kapnak. A szakképzési törvény módosítása alapján, a felnőtt szakképzésben is az iskolarendszerű szakképzés kerettanterveit kell használni.

Kormányzati internet és kommunikáció

A Magyar Telekom cége helyett a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemeltetik 2012 januártól a kormányzati és közigazgatási kommunikációt. A módosító indítványt 2011. november 9-én nyújtották be, így átállásra alig van idő, a döntés pedig jogilag is vitatható lehet. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton a szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóvá (NISZ) átmatricázott Kopint-Datorg nyújtja a végfelhasználóknak. Szakértők szerint, a T-Systems számára a gerincháló üzemeltetése üzletnek nem volt éppen a legjobb, de a meglévő kapacitások minél jobb kihasználása, valamint a kiemelt ügyféllel való kapcsolat miatt bőven megérte. Az államosítás mellett szóló érv, hogy így a kormány egy kézbe tudja venni az eddig elaprózott és össze nehezen kapcsolódó alrendszerekből álló rendszereket, és egységessé tudja őket formálni. Komoly ellenérv, hogy így elesünk attól, a hozzávetőleg 80-100 milliárd forintos EU-forrástól, ami a fejlesztésre lehívható lett volna. Azt, hogy a háttérben nagy csaták zajlottak a különböző fideszes erővonalak között , az is jelzi, hogy több vezéráldozatot is kellett hozni a kormányzatnak. Vasváriné Menyhárt Éva (NFM) hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár, a szintén az NFM-hez tartozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, Kratochwill Péter, majd Nyitrai Zsolt (NFM) és államtitkársága mind elestek a harcban. Mindez végülis érthető, hiszen szakértők szerint, összességében nagyjából 100 milliárdos tételről van szó. Azonban mindez csak az előjáték volt, hiszen azóta a állami MVM már elnyerte a negyedik mobilszolgáltatói licencet, ami egy még nagyobb falatnak látszik – ráadásul a két „feladat" kitűnően kiegészíti egymást.

Állami mobilszolgáltató

A jelek ebbe az irányba mutattak, és nem vezettek minket félre. Negyedik mobilszolgáltatóként a Magyar Posta a Magyar Villamos Művekkel és az MFB Invest céggel közös konzorciumban léphet piacra. Az állami cégek megnyerték az állam hatósága által kiírt pályázaton az működéshez szükséges rádiófrekvenciák felhasználási jogosultságát. Az állam egyik kezének, az NMHH-nak célja volt, hogy bővüljön a mobilpiaci verseny, és egy új szereplő lépjen be a piacra. A fent részletezett konzorciumnak (ami mellékesen az állam másik keze), pedig szándéka volt azt megnyerni. Hiába no, vannak olyan szerencsés és kegyelmi pillanatok, amikor tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb. Különösen, hogy az összes többi pályázót „formai okok" miatt kizárták.

Az üzlet értéke még nehezen megbecsülhető, és persze nagyban függ az értékesítés sikerétől. A nagyságrendekbe bepillantást enged, hogy a Telenor, a második legnagyobb hazai szolgáltató tavalyi éves bevétele 160 milliárd forint, míg az adózás előtti nyeresége 54 milliárd forint volt. Ráadásul az állami mobilcég nem indul hátrányból: valószínűleg megkapja majd az egyik tulajdonosa, az MVM számára államosított kormányzati kommunikációs és internetes szolgáltatást, ami önmagában egy 100 milliós biznisz. Illetve nem lepődnénk meg, ha idővel a különböző kormányzati szervek által indítandó telekom közbeszerzések nagy részén is nyerne. Ja, és majdnem kihagytuk az államosított mobilfizetést.

Az államosítás azonban nemcsak a széles nyilvánosság számára elérhető távközlést érintette: egy törvénymódosítással ugyanis ténylegesen állami kontroll alá került a katasztrófavédelmi, egészségügyi és rendvédelmi szervek egységes távközlési és kapcsolattartó rendszere. Az állam e téren – az ellenőrzés átvételét követően – jelentős átalakításokra és újításokra is törekszik, amely szándék jól tükröződik a belügyminiszter májusi bejelentésében is.

A víziközmű szolgáltatás államosítása

Korábban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy a kormányzat államosítani kívánja a víziközmű szolgáltatásokat is. Erre végül a nemzeti vagyonról szóló törvényben sor is került. Igaz, egyelőre csak az államosítás jogalapja jelent meg, mert a vagyontörvény egyik eldugott, és kevéssé feltűnő rendelkezése kimondja, hogy a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik „a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése”. Ez a szabály 2012. január 1-jétől hatályos. Bár ez csak általános keretrendelkezés, amelyet egy, a későbbiekben elfogadandó ágazati törvény tölt ki tartalommal, de a vagyontörvény sarkalatos („kétharmados”) szabálya egyértelműen köti annak tartalmát.

A helyi tömegközlekedés államosítása

Hasonló megoldást alkalmazott a kormányzat és a kormánypárti parlamenti többség a helyi (menetrend szerinti) tömegközlekedéssel kapcsolatban. E zzel kapcslatban is kimondja a vagyontörvény, hogy az a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenysége. A szolgáltatást illetően azonban annyival „előrébb áll” a jogalkotó, hogy a jelenleg részletes parlamenti vitára váró, a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvényjavaslat egyértelműen kitölti ennek az általános szabálynak a kereteit, a kötelezően önkormányzati tulajdonú, helyi közlekedésszervezőre vonatkozó rendelkezésekkel.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

Bár a vagyontörvény nem írja elő a kizárólagos önkormányzati feladat-ellátást, de az új önkormányzati törvény rendelkezéseire figyelemmel, a hulladékról szóló törvényjavaslat alapján, 2015-től csak a kormányzat központi ügynöksége által kiválasztott, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok láthatnak el hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat. Ezzel ezt a területet is magához vonja az állam, valamint – az állam döntése alapján – az önkormányzati szféra.

Fővárosi Vízművek

A fővárosi önkormányzat várhatóan 15,1 milliárd forintért visszavásárolja a Fővárosi Vízművek 1997-ben eladott 25 százalékát a francia-német befektetőtől, jelentette be 2012. március 26-án Tarlós István főpolgármester. Az eredeti szerződés szerint, az üzletrész még tíz évig a külföldi befektetők kezében lett volna, de a városháza jogászai szerint, ez idő alatt akár 33 milliárd forintot is kivihetnének az országból –menedzsmentdíj gyanánt.

Ezzel a megállapítással nem mindenki ért egyet.

Babakötvény

Januárban még csak fontolgatta a kormány, most már biztos: államosítják az úgynevezett életkezdési támogatásokat – a babakötvényeket is. Ennek megfelelően, a jövőben a kereskedelmi bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket és a Start-számlákat, amire külön kötvénytípust alapítanak. A Magyar Közlönyben már megjelent, hogy a nemzetgazdasági miniszternek április 10-ig törvénymódosítást kell kezdeményeznie azért, hogy a szóban forgó értékpapírszámlákat a Magyar Államkincstár vezethesse. Az új törvény nem nyúlna a már futó számlákhoz, csupán arról rendelkezik, hogy az új kedvezményezettek javára nyitott számlákat már kizárólag az állam kezelhesse.

Az Eximbank, a Meghib és a Takarékbank államosítása

A babakötvények államhoz vonása mellett, egyes bankok és biztosítók államosítására került sor a közelmúltban. Ezek között volt olyan is, amely csak látszólag államosítás, hiszen egy állami tulajdonú bank birtokában álló bankot vett át közvetlenül az állam. Ez az Eximbank és a Mehib Zrt. esete, ahol az állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től az állam vette át a részvényeket.

Valódi államosítást jelent azonban az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. júniusban várhatóan megvásárolja a Takarékbank 38,5 százalékos részvénycsomagját. Ezzel ugyanis a korábban a takarékszövetkezetek szövetségének koordinatív feladatokat is ellátó bankjában egy állami szervezetnek döntő befolyása lesz. Ami azt jelenti, hogy az MFB immáron a takarékszövetekezetek tevékenységére is jelentős befolyást gyakorolhat. A vásárlás célja az, hogy így az MFB termékeit hatékonyabban tudják eljuttatni a lakossághoz, ami nem ártana, hiszen az uniós támogatásokból biztosított kedvezményes hitelek és kölcsönök igénybevétele a gazdaság fejlődését segíthetné.
Resti Zrt.

2012. januárjában kötötte meg a MÁV Zrt. az előszerződést a Resti Zrt. többségi tulajdonának megvásárlására. A tervek szerint, ezzel elhárul az akadály a pályaudvarokon létesítendő kormányablakok létrehozása elől. Kormányablak az elmúlt közel fél évben pályaudvaron még nem nyílt.

Mennyi pénzről beszélünk?

Ezek a lépések a Ténytár számításai szerint körülbelül egy 5000-6000 milliárd forintos tétellé állnak össze – csak eddig. (Ennek több mint a fele persze a magánnyugdíjpénztári befizetések einstandja volt.) Azonban jópár műveletnek éveken átnyúló hatása van, így a számla korántsem ennyi – könnyen lehet, hogy ebben az évtizedben összejön még egyszer ennyi.

Mivel sok esetben megkérdőjelezhető, hogy hasznos döntés volt-e az államosítás, ez komoly bizalmi válságot jelenthet az országnak a nemzetközi gazdasági térben. Ráadásul ha kiegészül olyan lépésekkel, mint például a végtörlesztés, az sem segít a hitelesség elnyerésében, ami jól jönne egy újabb EU-IMF hitel megszerzéséhez.

Tovább is van?

Természetesen a kormány nem tervez lassítani. A már a tervek között van jópár további, szintén sokszáz milliárdos államosítás. Ezek közül a legnagyobb a '90-es években privatizált viziközmű vagyon és a helyi tömegközlekedés államosítása. A részletek az alábbi táblázatban találhatóak:

Elemzésünk az államosítással érintett, eddigi legfontosabb területeket tekintette át. Ez a lista már eddig sem túl rövid, és hatalmas, összességében több ezer milliárdos vagyontömeget érint (hiszen csak a megyei önkormányzatok vagyona 1000 milliárd forint feletti tételt jelentett). Azt kell tehát mondjuk, hogy ez a folyamat még korántsem ért véget. A már elfogadott sarkalatos törvények ugyanis további területek állam(igazgatás)i kézbe vételét jelezhetik előre. Így egy valamit szinte biztosan kijelenthetünk: a lista hosszú, de nem biztos, hogy teljes.
(tenytar.hu)[/justify]

Vélemény, hozzászólás?