DJ bejegyzései

„Ennek súlyos következményei lehetnek, rászoruló emberek és gyerekek tízezrei maradhatnak megfelelő ellátás nélkül.”

A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól. Az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek. Az iskolák államosításának következményei élénken foglalkoztatják a közvéleményt, a szociális intézményrendszer államosításának hatásairól HERCZOG MÁRIA szociológust, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagját kérdezte Pikó András.


Hol van jó helyen a szociális intézményrendszer, az államnál vagy az önkormányzatnál?

A valódi kérdés nem ez.

Hanem mi?

Az, hogy a szociális ellátórendszer szolgáltatásai miképpen lehetnek a legcélzottabbak, ekképpen a leggazdaságosabbak és egyben az ezeket a szolgáltatásokat igénybevevő polgár számára a leginkább kielégítőek. Az elmúlt évtizedekben világszerte általánossá vált az a szakmai szempont, hogy a különböző típusú szociális és egészségügyi problémákat lehetőség szerint ott kell kezelni, ahol keletkeznek Ez a meggyőződés vezérelte az elmúlt évtizedek magyar decentralizálási törekvéseit is.

Folytatás

A FIDE ösvényén

Történetünk fikció. Amennyiben bárki úgy érzi, hogy ráismer az írás szereplőire, az csak a véletlen műve lehet. Amennyiben több településen is ezt érzik, az már a fatális véletlen kategóriájába tartozik.

Főhősünk óvónő. Több évtizede. Történetünk kezdetén egy átlagos kisváros egyik óvodájának vezetője már sok éve. Visszagondolva a történtekre, két olyan momentumot is talált életében, amit – így utólag – akár hibának is mondhatna. Az egyik, hogy beleszeretett, és hozzáment egy férfihoz, akiről az egész település tudta, hogy baloldali érzelmű. Így ő is el lett könyvelve ennek. A másik, hogy nem bírta az emberi hülyeséget, és a szakmai dilettantizmust. Ha ilyennel találkozott, szóvá is tette. Nevezzük „X”-nek.

Folytatás

Diáklázadás?

A kérdés joggal merülhet fel napjaink diákmegmozdulásai miatt, amit a Kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedései váltottak ki. A közvéleményben az államilag finanszírozott (tehát a hallgatónak úgymond ingyenes) létszámkeret drasztikus csökkentése (kicsit több, mint 10 ezer fő) ragadt meg a leginkább, de azért itt egy sor más intézkedés is történt e területen, ami már kiverte a biztosítékot a hallgatók, a leendő hallgatók és tanáraik körében.

Folytatás

Hétköznapi zsidózás

Azt hiszem, baj van. Egyes nyelvészek állítják: nem kell kőbe vésettnek tekinteni a helyesírás (helyes beszéd) jelenlegi szabályait, mert a nyelv egy élő dolog, ha az emberek többsége pl. nem tesz különbséget a „-ba, -be” és a „-ban, -ben” között, akkor az úgy van jól, fejlődik, alakul a nyelv.

Valami hasonló zajlik a köznyelvben a zsidózás, cigányozás területén is. Egyre többen használják ezeket a kifejezéseket, de nem valami valós tartalommal, csak ahogyan kurvaanyáz egyet az ember: igazából nem gondolja, hogy a célszemély anyukája valóban ezt az ősi mesterséget űzi, csak épp pillanatnyi érzelmének ad így hangot. Szinte észrevétlenül (magunk számára észrevétlenül) zsidózunk és cigányozunk. Pedig régóta tudjuk: a mennyiség előbb-utóbb átcsap minőségbe. Ha valakiről sokat halljuk, hogy rossz ember, akkor először tudat alatt rögzül bennünk, majd mi is elkezdjük mondani. Lásd karaktergyilkosságok a politikában.

Folytatás

Karácsonyi egyszavas készülődés

Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső. Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska, minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér’nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szálljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska.

Folytatás