Beszélgetés a rendszerváltás várpalotai eseményeiről

A Krúdy Gyula Városi Könyvtár szervezésében beszélgetés sorozat indult a rendszerváltás eseményeinek felidézésére. Az első pódiumbeszélgetés vendége volt Csővári János, a város utolsó tanácselnöke, Leszkovszki Tibor, az első szabadon választott polgármester, Schmidt Ferenc, az első szabadon választott országgyűlési képviselő, és Szentgyörgyi Tamás, a Városi Televízió megalapítója.

rendvalt

Sok embert érdekelt a rendezvény, ami a téma mellett elsősorban a meghívott vendégeknek szólt. Három politikus, egy média-szakember. Egyik sem aktív már. Ennek ellenére az volt a benyomásom, hogy a volt politikusok mértéktartóbbak, udvariaskodóbbak voltak. Persze az idő megszépít dolgokat, meg hát cél sem volt, hogy összevesszenek. Ráadásul a beszélgetésből az jött le, hogy a személyes viszonyuk kifejezetten jó.

rendvált1 (2)

A körkérdéseket Budai László, a könyvtár vezetője tette fel, és ő próbálta valamelyest időkeretek közé szorítani a válaszokat. Azt azért hiányoltam, hogy a népes hallgatóságból nem volt mód kérdéseket feltenni, bár ennek nyilván volt oka.

rendvált1 (3)

Az első kérdés az volt, hogy ki miként élte meg a rendszerváltás időszakát? Csővári János a jó hangulatot, a pezsgő társadalmi és kulturális életet emelte ki, Leszkovszki Tibor az MSZP megalakulásának körülményeiről beszélt, Schmidt Ferenc a politikába való becsatlakozásáról és jelölté válásáról emlékezett meg, míg Szentgyörgyi Tamás a városi tv megalakítását segítő helyi viszonyokról mesélt.

rendvált1 (21)

A rendszert váltani kellett vagy magától változott? – jött a következő kérdés. Csővári János szerint ugyan nyilván volt egy jól behatárolható pont (a választások) a történtekben, de ez egy folyamat volt. Az emberek fejében már érett az igény a változásokra, de sokan még nem fogadták ezt el. Leszkovszki Tibor szerint ez egy hosszú folyamat volt, nehezen ment az elfogadtatása. Kemény időszak volt. Schmidt Ferenc emlékei szerint bizakodás volt, félelemkeltő helyzetekre nem emlékezett, bár az igaz, hogy a bányászat megszűnésének lehetősége nagy feszültségeket gerjesztett. Szentgyörgyi Tamás a rendszerváltáskor megszűnő munkahelyekről (pártbizottságok, KISZ-bizottságok, Munkásőrség), és az ún. ejtőernyősök helyzetéről beszélt.

rendvált1 (22)

Egy emlékezetes sztori felidézése volt a vendégek következő feladata. A legnehezebb helyzetben a válaszadást kezdő Csővári János volt, mert neki nem volt gondolkodási ideje. Ő 1989. október 20-a éjjeléről mesélt, amikor felhívta őt az akkori katonai helyőrségparancsnok és jelentette, hogy a Munkásőrség lőszer- és fegyverraktára onnantól a katonaság kezelésébe került. Bár a Munkásőrség megszűnéséről már volt törvény, ez a hirtelen (és éjszakai) intézkedés még őt is váratlanul érte. Leszkovszki Tibor 1989. december 22-ikét emelte ki, amikor az ő kezdeményezésére a város vezetése összeültette az akkor alakuló pártok embereit, hogy személyesen is megismerjék egymást. A romániai helyzet azonban ezt az ismerkedő beszélgetést átírta, mert elkezdtek egy gyűjtést megszervezni, amiben mindenki részt vett. Így a következő év januárjában, amikor minden választáson induló párt kapott irodát a volt pártházban, már személyesen ismerték egymást. Schmidt Ferenc nem tudott egy sztorit kiemelni, de a választókerületet járva örült annak a bizakodásnak, ami az emberekből sugárzott. Szentgyörgyi Tamás a Magyar Kultúra Napjáról emlékezett meg, amikorra már suttyomban egy sugárzót építettek ki, amivel szórni tudták a műsort a városban és környékén, illetve képesek voltak élő adást is sugározni.

rendvált1 (24)

A következő kérdés a legnagyobb sikerre és a legnagyobb kudarcra vonatkozott. Csővári János a tanácselnöki periódusát tartotta a legnagyobb sikerének, a polgármesteri választáson való elbukását pedig a legnagyobb kudarcnak. Leszkovszki Tibor a legkeményebb dolognak azt tartotta, hogy 186 regisztrált munkanélkülivel vette át a város vezetését, ami 2 év alatt 3600 főre nőtt. De kudarcként semmit sem élt meg. A Japán-hitelt pedig a legnagyobb sikernek tartotta. Ennek kezdeti nehézségeiről hosszabban is mesélt. Schmidt Ferenc is a Japán-hitelt említette a legnagyobb sikerének. Szentgyörgyi Tamás azt tartotta a legnagyobb sikerének, hogy soha sem maradt el adás saját műszaki hiba miatt. Azt is ide sorolta, hogy ha MSZP-s volt a városvezetés, akkor fideszesnek tartották őket, ha fideszes volt a városvezetés, akkor MSZP-snek. Legnagyobb kudarcnak azt tartotta, hogy nem volt bátorsága összehívni Csővári Jánost és Leszkovszki Tibort egy közös beszélgetésre, ami megalapozott volna egy harmonikusabb politikai közéletet.

rendvált1 (27)

Az utolsó kérdés a rendszerváltás tanulságáról szólt. Csővári János remélte, hogy a mai fiataloknak nem kell megélniük még egy rendszerváltást. Akkor még a haza volt a fontos, nem az egyéni érdek. Az akkori folyamatokat kellett volna folytatniuk a pártoknak, mert ez sajnos félresiklott. Leszkovszki Tibor osztja Németh Miklós volt kormányfő véleményét, miszerint kellett volna egy gazdasági megállapodás is a rendszerváltáskor, nem csak politikai. Ennek hiányában buktak el programok, velük pedig sok rendszerváltó párt is. Schmidt Ferenc visszatért az előző kérdésre, miszerint kudarcként az élte meg, hogy a kezdeti bizakodást nem sikerült megőrizni az emberekben, azok az egyre nehezebb helyzetben elvesztették a reményt. Ma az a feladat, hogy a fiatalabb korosztályokat is bevonjuk a közéletbe, ne csak a nyugdíjasok vállaljanak szerepet, vegyenek részt rendezvényeken.

rendvált1 (12)

Szentgyörgyi Tamás szerint szerencsések vagyunk, hogy a rendszerváltás nálunk vér nélkül zajlott le. Bár szerinte nem történt igazi rendszerváltás, mert sem a régi, sem a mai visszaélések nincsenek számonkérve. Ha valaki hibázik, annak megmondják, hogy alkalmatlan és mehet az útjára. A politikában ez nincs így, egy következmények nélküli ország lettünk. Sem fedhetetlenség, de már lassan büntetlenség sem kell ahhoz, hogy politikus legyen az ember. A rendszerváltó pártok már nem léteznek, vagy ténylegesen (MDF, SZDSZ, Kisgazda Párt), vagy már nem hasonlítanak régi magukra. Elértük, hogy a választásra jogosultak ma már apolitikusak, töredékük megy választani. Az egyik legkorruptabb ország lettünk. A hatalom ne egy kéjes dolog legyen, hanem a nép szolgálata – zárta gondolatát.

DJ

Vélemény, hozzászólás?