Bokányi – Könczöl – Borbála

Az emberek viszonya a lakóhelyük utcanevéhez érdekes egy dolog. Igazából a többség egy kicsit sem foglalkozik vele. Amikor azonban változás következik be, akkor már más a helyzet. Ez igaz akkor is, ha a legfontosabb okmányok (személyi, lakcímkártya, jogsi, forgalmi) cseréjének anyagi vonzatát állja az állam a hivatalain keresztül, hiszen az utánjárás időbe, fáradtságba kerül, arról meg nem is beszélve, hogy egy sor más hely felé is kötelezettsége van az ember gyerekének, hogy bejelentse a változást.

bokanyi1

Mondjuk, ritkán adódik ilyen helyzet az ember életében. Esetleg egy rendszerváltozáskor, vagy ha ideológiai-belpolitikai okokból keresztülvisznek az országgyűlésen egy ostoba törvényt ezzel kapcsolatban. Ez történt most is, azaz még 2012-ben. Nem fogják kitalálni: ez is egy KDNP-s törvénymódosítás volt, amit a Kormány aktualizált tavaly év végén az önkormányzatokra vonatkozóan, 2015. június 01-i határidővel. Tehát eddig kellett ezeket a változtatásokat az önkormányzatoknak végrehajtani.

Na, ilyenkor az önkormányzatnak két lehetősége van. Az egyik az, hogy végrehajtja a törvényt. A másik az, hogy felvállalja a vitát a kormányhivatallal, és az esetleges bírósági utat is. Ehhez persze az kell, hogy előzetesen kikérje az érintett lakosság véleményét, elvégre őket érinti a dolog, no meg ők választották meg anno a képviselőiket, akiknek azért mégiscsak az a fő feladatuk, hogy a választóik érdekeit képviseljék, akár az állammal szemben is. Ez utóbbira példa Ajka város önkormányzata, az elsőre meg Várpalotáé.

Tévedés ne essék, nem tételezem fel egy fideszes városvezetésről, hogy szembe menne saját pártja, kormánya döntésével. Aztán meg alapvetően törvénytisztelő állampolgár vagyok, legyen az a törvény bármennyire bornírt is. Azonban mozgástere ilyenkor is van egy önkormányzatnak. Ha már egyszer törvényi kötelezettség van, akkor legalább bevonhatná az érintett lakosságot a döntés előtt (mondom mégegyszer: előtt), kikérné a véleményüket, és olyan új nevet választana, ami a legtöbbjüknek megfelel. Ez a minimum.

Na, Várpalotán ez sem sikerült. Az önkormányzati törvény módosítását 2014. december végén hirdették ki, tehát lett volna fél éve az önkormányzatnak minderre. Katona Csaba alpolgármester, egyben előterjesztő nem ezt az utat választotta. Budai László könyvtárigazgatóval együtt felvállalták a névválasztás javaslatának ódiumát. Előtte persze felmérték, hogy mely utcanevek érintettek a témában. Ebben a törvény által is meghatározottan a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a mérvadó. Biztosan sokunknak van olyan többdiplomás ismerőse, akire jóindulattal is csak a kevésbé normális meghatározást tudnánk alkalmazni, ezt most az akadémikusok körének egy részére is kiterjeszthetjük. Kiderült, hogy Várpalotán a Gorkij utca (Inotán egy néhány házas utcácska) és a Bokányi Dezső utca (a Rákóczi telepen egy sorházakkal zsúfolt utca) érintett.

bokanyi2

A május 28-i testületi ülésre egy kétváltozatos előterjesztés került. Az egyikben a Gorkij utcát Pápay Zoltán utcára neveznék át, a Bokányi Dezső utcát pedig Pállik Bélára. A másik változatban szabadon lett hagyva a választás lehetősége a képviselőknek egy hat fős listából. Ez a testületi ülés egyébként is érdekes volt. Megtudtuk például, hogy Talabér Márta polgármester asszony alapvetően nem ért egyet az előterjesztéssel, ezért nem is vállalta az előterjesztő szerepét, és meg sem fogja szavazni. Azt is elmondta, hogy ő személy szerint vállalta volna akár a bírósági utat is a kormányhivatallal szemben, de meghajolt a többség akarata előtt. Szimbolikus bejelentés volt, bár én kíváncsi lettem volna arra, hogy kiknek az akarata előtt hajolt meg? Ez ugyanis nem nagyon jellemző rá.

Aztán az is érdekes volt, amit Katona Csaba mondott a testületi ülésen. Egyrészt a Bokányi utca vonatkozásában a Könczöl Imre nevet javasolta, de ami főleg érdekes volt, az az október elsejei bevezetésre vonatkozó javaslata volt. Mint mondta, így lesz idő a felkészülésre, és a lakosság tájékoztatására. Kicsit mintha fordítva ült volna a lovon.

Ezt onnan gondolom, hogy a testületi döntés után (Gorkij helyett Pápai Zoltán, Bokányi Dezső helyett Könczöl Imre) a Rákóczi telepen felerősödtek az indulatok. Nem kicsit. A Könczöl név sem tetszett a lakóknak, de főleg az eljárást kifogásolták. A választókerület egyéni képviselője, Simon Ágnes a feszültség csökkentése érdekében lakossági fogadóórát tartott ugyan június elsején, de ezt a célt nem sikerült elérni. Arra azért jó volt ez a fogadóóra, hogy felmerült a Szent Borbála név (a bányászok védőszentje), mint újabb, talán a többség számára elfogadható utcanév.

Ezután az önkormányzat kérdőívekkel szondázta az utca lakóit, aminek eredményeképp a Szent Borbála névre érkezett a legtöbb javaslat. A mai (június 25.) testületi ülésre így Katona Csaba előterjesztette az egy hónappal azelőtti testületi döntés módosítását, amit a képviselő-testület meg is szavazott.

Mondhatnánk, hogy happy end lett a dolog vége. Azért az jó lenne, ha a már majdnem 9 éve regnáló fideszes városvezetés levetkőzné azt az egyébként országosan jellemző attitűdjét, miszerint kitalál, eldönt valamit, amit simán megpróbál lenyomni az emberek torkán, majd amikor nagyobb ellenállásba ütközik, akkor lényegében saját magából is bolondot csinálva visszakozik, nem is oly régi döntését megváltoztatva. Talán az sem ártana, ha az egyéni képviselők tényleg egyéniek és képviselők lennének, nem pedig egy kollektív, arctalan massza. Már, ha tetszik érteni.

DJ

Egy hozzászólás a(z) “Bokányi – Könczöl – Borbála” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Marx szelleme | Várpalotai Demokraták

Vélemény, hozzászólás?