Dr. Szalay András előadása Várpalotán

Ma Dr. Szalay András EU politikai szakértő tartott előadást „Látszik-e Magyarország Európa térképén?” címmel a helyi DK-szervezet felkérésére. Az alábbiakban röviden megpróbálom összefoglalni az előadást.

Az EU-t értékrend alapján kell vizsgálni. Tetszik vagy sem, az EU liberális alapokra épül. Politikailag ez alatt a többpárti demokráciát, a plurális rendszert, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a hatalmi ágak szétválasztását kell érteni. Ezek ma Magyarországon már gyakorlatilag nincsenek. Gazdasági értelemben pedig a szabad versenyt, a szabad mozgást, a tőke szabad áramlását kell ez alatt érteni. Az államnak szabályozó szerepe van, nem pedig tulajdonosi szerepe. Nálunk ez már szintén a múlt.

Az EU a csatlakozni kívánó országoknál mindezt alaposan megvizsgálja, azonban a már tagállamoknál ezt képtelen vizsgálni. Csatlakozási kritérium van, tagi kritérium nincs. Az EU-ban ugyanis fel sem merül, hogy egy ország megváltoztassa ezeket a rendszereket.

Gazdaságilag létezik a monetáris unió, amelyhez való csatlakozást az új tagállamok is vállalták, így mi is. Ez az euró bevezetését jelenti. Ebből kinőhet a fiskális (költségvetési) unió is, de ez még a messzi jövő kérdése.

Az EU-t szakpolitikák is összetartják, pl. a keleti partnerség, az agrárpolitika, a környezetvédelem, a kül- és biztonságpolitika, az energiapolitika. Sajnos ezekről a szakpolitikákról semmit sem hallunk. Ez lehet az EU-s képviselők hibája, de a sajtó is hibáztatható az információhiányért.

Az EU-nak kiterjedt intézményrendszere van. A Európai Tanács az államfők, miniszterelnökök, miniszterek tanácsa, ahová minden ország 1 főt delegálhat. A legfontosabb döntések ott történnek, és ez a terepe a nemzeti érdekek képviseletének is. Amikor az Orbán-kormány támadta Andor Lászlót, hogy uniós biztosként nem állt ki a magyar érdekek mellett, akkor nagy tévedésben voltak. A biztos ugyanis nem képviselhet nemzeti érdeket, azt az Európai Tanácsban kell megtenni. Az Európai Parlament a népképviseleti szerve az EU-nak, ide választjuk a képviselőket. Az Európai Bizottság pedig lényegében az EU kormánya.

Vannak konzultációs testületei is az EU-nak: az egyik a Régiók Bizottsága, amelyik az önkormányzati reprezentációt látja el, a másik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amelyik érdekvédelmi szervezet. Ide is az országok delegálnak tagokat, de a munkavállalói, a munkaadói és a civil oldalról.

A kérdés tehát az, hogy látható-e Magyarország az EU térképén? Három válasz is adható: igen, nem és nemigen. A kérdésre más választ adunk 2010 után, mint előtte. Ma sajnos látszik olyan dolgok miatt, ami miatt nem kellene, régebben meg nem látszott olyan dolgok miatt, amik kellettek volna. Az intézményekben persze látszik országunk, de pl. a biztosok területén a legjobban Balázs Péter működött, a Kovács László már gyengébben láttatta magát, Andor László pedig igyekszik mutatni magát. A biztos ugyanis a feladatain keresztül tudja magát (és ezzel országát) megmutatni. Ez akkor is igaz, ha tudjuk: a biztosnak tilos nemzeti érdeket képviselni.

Az ERASMUS programnak (ami a diákok külföldi oktatását segíti) van egy kis része, amelyik a fiatal vállalkozók külföldi munkavállalását segíti. Ebben a programban nem sokan vesznek részt, de az 5000 helyből Magyarország mindösszesen 12-t foglalt el. Ez is azt mutatja, hogy nemigen látszik az ország. Ugyanis a közös európai programokban való részvétel is egy mutatószám az alapkérdés megválaszolásához.

Magyarországnak még sosem volt az Európai Parlamentben bizottsági elnöke. A bizottsági elnök képvisel egy adott szakpolitikát, ő látszik. De ha pl. az Európai Tanács esetén a pénzügyminiszterek tanácsát vesszük, akkor képzeljük el, ahogyan ott Matolcsy György képviseli hazánkat. Az Európai Parlamentnek 736 tagja van. Ott nehéz látszani. Úgy lehet, hogy vannak kezdeményezései, előterjesztései, megbízatásai, szakpolitikai feladatai. Ha azt mondjuk, hogy Kovács Béla, Kósa Ádám, Bagó Zoltán, Hankiss Ágnes, Bánki Erik, Gál Kinga, akkor hallottunk-e már róluk? Ők Európai Parlamenti képviselők. Ők miként mutatják magukat, miként képviselik az országot? Az a szomorú, hogy a Fidesz ilyen embereket jelölt, ezzel is leértékelve az Európai Parlamentet.

Az Európai Parlamentnek van 8 alelnöke. Ebből egyet az Európai Néppárt Magyarország számára biztosított, és Schmitt Pál töltötte be. Amikor ő visszatért Magyarországra, akkor vajon kit jelölt a Fidesz erre a néppárti és magyar helyre? Tőkés Lászlót. Ennyit Magyarország láttatásáról. Miután Tőkés lemondott, a Fidesz Surján Lászlót jelölte. Az összes alelnök-jelölt közül ő kapta a legkevesebb szavazatot. Ez nem nagypolitikai dolog, de jellemzi Magyarország megítélését az Európai Parlamentben. Ismertség és elismertség kell, enélkül nem lehet láttatni magát és országát senkinek.

Jellemző egyébként, hogy egy kimutatás szerint a Fidesz képviselői a saját (néppárti) előterjesztéseknek csak 70%-át szavazzák meg, míg a többi (néppárti) párt képviselőinél ez 90%. Sokszor az euroszkeptikusokkal szavaznak együtt, pedig azok nem építeni, hanem lerombolni akarják a közös Európát.

Ma már angolul és franciául jelennek meg dokumentumokban olyan kifejezések, mint pl. Orbán basi, orbánizmus. Ez is mutatja az ország megítélését. Európából úgy látszik, hogy a magyar népnek ez a megítélés jó, ezért aztán az EU lényegében elengedte Magyarország kezét. Magyarország szembe megy az EU alapértékeivel. Az meg egyszerűen nevetséges, hogy a Széchenyi programot (amire nagyon büszke a Kormány) 85%-ban az EU finanszírozza, tehát alapvetően az EU finanszírozza Orbán szabadságharcát.

Az Európai Egyesült Államok, tehát a föderális Európa még messze van. A liberálisok és a zöldek teljesen mellette állnak, a néppártiak szintén errefele hajlanak, a szocialisták úgy 50%-ban fogadják el. Azt azonban látni kell, hogy erre halad az EU. Ma már van monetáris unió, van közös kül- és biztonságpolitika, folynak a tárgyalások a fiskális Európáról is, amikor az államháztartások bizonyos területeinél adják fel szuverenitásukat a tagállamok. Természetesen vannak ellenzői is, de az biztos, hogy amelyik tagország kimarad ezekből a folyamatokból, az a kétsebességű Európa lassabb részéhez fog tartozni.

Az EU következő (2014-2020) költségvetési időszakának számait most tárgyalja az EU. A mostani ciklus tárgyalásai 2005-ben zajlottak. Ekkor az eredeti 7000 milliárd forintos támogatást Gyurcsány Ferenc egy esti tárgyalással megemeltette 1000 milliárd forinttal. Ez a 8000 milliárd forintnyi támogatás az ország GDP-jének 3,4%-a volt, ami a második legmagasabb az EU-ban. Ezért nagyon sokan orroltak ránk, főleg a velünk együtt belépő országok. Azonban 2013 végéig ennek csak kb. 43%-át használjuk fel. Ez a vetítési alap a mostani tárgyalásoknál, tehát Orbán kormánya nehéz helyzetben van. Ráadásul, míg akkor 7 konvergencia régió volt hazánkban, most már csak 6 van. Az EU is bővült azóta, tehát többfelé kell elosztani a kevesebb pénzt. Az sem segíti a tárgyalásokat, hogy sok felesleges beruházás volt EU-s pénzből, és a közbeszerzések körüli tisztátlanságok is bonyolítják a dolgot. Szóval ténylegesen nehéz tárgyalások várnak a Kormányra, de akkor ezt kellene kommunikálni, nem pedig harcolni („csapataink harcban állnak”).

(Lejegyezte: DJ)

Vélemény, hozzászólás?