Jolán: –Szervusz, drágám, megjöttem!
Béla: –Szervusz!
Jolán: –Meccset nézel? Mi az állás?
Béla: –Döntetlen.
Jolán: –Na, nálunk 0 : 2.
Béla: –Mi az a „nálunk”?
Jolán: –Az Árpi : Siker mérkőzésen.
Béla: –???
Jolán: –Az első gólt a polgármesterségnél kapta.
Béla: –Azt tényleg csúnyán bekapta.
Jolán: –Most meg a Bányász éléről kell mennie.
Béla: –Honnan veszed?
Jolán: –Találkoztam a Pirivel a boltban.
Béla: –Aha… És miért menesztik a Piri szerint?
Jolán: –Állítólag volt valami pályázati dolog a kéziseknél, ami miatt a Polgármesteri Hivatal vizsgálódni kezdett, és talált mást is.
Béla: –Szomorú történet.
Jolán: –Ja. De nem annyira, mint amiben tökön bökte magát a képviselő-testület.
Béla: –Ne csigázz, drágám!
Jolán: –Emlékszel, hogy az iskolák átadásával kapcsolatban október végén döntött a testület?
Béla: –Egy rendkívüli ülésen. De azt módosították.
Jolán: –Két héten belül. Akkor fenték meg a kést.
Béla: –Azt határozták, hogy átadják az államnak az iskolákat, mindenestül.
Jolán: –Igen, de a törvény szerint csak akkor veszi át az állam, ha a település tényleg nem tudja fenntartani őket. Ellenkező esetben 2015. augusztus végéig hozzájárulást kell fizetni.
Béla: –És?
Jolán: –Megjött állam bácsi levele, amiben közlik, hogy cirka 25 milliót kell fizetni havonta.
Béla: –2015 augusztusáig??!
Jolán: –Igen!
Béla: –Az 32 hónap! 800 millió forint!
Jolán: –Bizony! Nem hülye az állam. Elenged kb. egymilliárd forintnyi tartozást az egyik oldalon, majd beszedne közel annyit a másikon.
Béla: –Ravasz. És mit csinálhat a képviselő-testület?
Jolán: –Már megtette: visszalépett.
Béla: –Megtartjuk az iskolákat?
Jolán: –Igen.
Béla: –Akkor minden rendben.
Jolán: –Béla! Úgy számoltak, hogy az átadással megszabadulnak attól a költségtől, amibe a fenntartás eddig is került, hiszen az államé lesz majd a feladat. Ez a lufi most kipukkant.
Béla: –Az mennyi?
Jolán: –Szerény számításuk szerint is havi 22.5 millió forint.
Béla: –Az is évente 270 millió!
Jolán: –Annyi, Bélám. Annyi. És ebben nincs benne a felújítások, nagyobb karbantartások költsége.
Béla: –Arra biztosan van másik költségvetési forrás.
Jolán: –Hogyne! A tervezett nevetséges 35 milliónak is csak a 6%-át költötték el idén, azt is a Hivatalra.
Béla: –Az meg fogja bosszulni magát. Egyszer majd nagyon sokba fog kerülni.
Jolán: –Biztosra vehető. Így aztán Japán-hitel elengedés ide, egymilliárd elengedés oda, cudar egy év jön.
Béla: –Majd kitalálnak valamit a Polgármesteri Hivatalban.
Jolán: –Igen? Ott, ahol jövőre már csak a fele dolgozó lesz, mint idén?
Béla: –Fele?
Jolán: –Persze, Bélám. Harminc-egynehány embert elvitt a járás, most meg el kell bocsátani legalább 10 főt a megszorítások miatt.
Béla: –Drágám! Olyan nincs ebben az országban.
Jolán: –Persze, kedvesem, persze…