Rohan az idő. Húsz éve történt, hogy a Japán kormány hitelével finanszírozott környezetrehabilitációs és közműfejlesztési program első projektjét befejezték, és átadásra került Várpalota szennyvíztisztító telepe. Gondoltam néhány sorban megemlékezhetünk róla.

szennyviz_tisztito_vpFotó: bakonykarszt.hu

A rendszerváltás idején Várpalota az úgynevezett Piszkos tizenkettő csoportba tartozott Méretéhez képest siralmas közműhálózattal, szörnyű légszennyezettségi adatokkal. Némi nyugati nyomásra a Japán kormány úgy gondolta, hogy egy hitel keretében segítséget nyújt, és a választásuk Várpalotára esett. 1991-től 1994-ig egy nagyon japános előkészítés és tárgyalássorozat folyt a két kormány és az önkormányzat között, aminek eredményeképp 1994-ben az önkormányzat (másik 5 településsel együtt) rábólintott a dologra, és elkezdődhetett a projekt.

Rögzítsük: 1994-et írunk, az EU-nak még 10 évig nem leszünk tagjai, így az évi ezermilliárdos beruházási pénzek sem voltak értelmes és kevésbé értelmes projektekre.

Röviden emlékezzünk meg a beruházásokról. A kb. 46%-os csatornázottság 100 %-os lett, a 70-es évek technológiáját őrző szennyvíztisztító telep európai szintű lett. A vízellátás területén fel lettek újítva kútjaink Bántán, egy második betáp vezetéket is kiépítettek, kialakításra kerültek víztározók és még néhány elöregedett vezetékszakasz is megújult. A vezetékes gáz egészen egyszerűen nem létezett a városban, a projekt keretében ez is közel 100%-os kiépítettségű lett. A távfűtés és a használati melegvíz ellátás hőjét az inotai hőerőműtől kapott gőz biztosította, óriási veszteséggel és rendkívül alacsony hatékonysággal. A projekt keretében megépült a gázfűtőmű, ami egyrészt áramot termelt a gázmotorokkal, az ennek melléktermékeként keletkező hő pedig elegendő volt a használati melegvíz előállítására. A gázkazánok pedig a távfűtést biztosították. 15-20 évet fejlődött hirtelenjében a város.

Mindez persze óriási terheket rótt a településre. Az egyéni országgyűlési képviselők szinte minden évben el tudták érni, hogy elengedjék az azévi törlesztés összegének felét, de még így is egyre nehezebbé vált a hitel visszafizetése. Nem segítette a helyzetet Pétfürdő leválása sem, hiszen így a Nitrogénművektől befolyó (nem kevés) adóbevétel is elveszett.

Időközben beléptünk az EU-ba, elkezdtek folyni, majd ömleni az EU-s pénzek az országba. Rengeteg fejlesztést kezdtek el az önkormányzatok, minimális önrésszel. Várpalota igazságtalan helyzetbe kerül azon településekkel szemben, akik a hasonló beruházásukat jóval kedvezőbb, uniós támogatással valósították meg. Ezt ismerte fel 2011-ben a Kormány, és engedte el a 6 település hátralévő tartozását.

DJ