In memoriam Balatoni Korona?

 A kérdés jogos, ugyanis a várpalotai képviselő-testület e havi rendes ülésére készült egy előterjesztés, ami szerint a Balatoni Korona Zrt. arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a társaság alaptőkéje 50%-kal leszállításra került, így Várpalota részvényeinek értéke is a felére csökkent. Ez 2,5 millió forintos veszteséget jelent. A város költségvetéséhez mérten ez nem egy hatalmas összeg, de jól mutatja, hogy hova vezethet, ha racionális döntések helyett politikaiak születnek.

balatoni_korona

A történet 2011-re nyúlik vissza, amikor is valakik kitalálták, hogy kell nekünk egy helyi „pénz”. Az elképzelés szerint ennek használata majd egyrészt felpörgeti a helyi gazdaságot, ápolja az egyedi szellemi-kulturális örökséget, illetve erősíteni fogja a közösségi érzést. Hét település (Balatonalmádi, Balatonfüred, Litér, Nemesvámos, Tihany, Várpalota és Veszprém), a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kinizsi Bank és még 2 cég vágott bele a dologba, megalakítva a Zrt.-t.

Az elképzelés egyébként nem is butaság – elméleti síkon. Számos jól működő példa van erre külföldön. Az akkori előterjesztők a Soproni Kékfrank példáját hozták fel. Kicsit utánanéztem a honlapjukon, és az látszik, hogy ma már az sem muzsikál olyan jól, bár azt el kell ismerni, hogy jóval nagyobb volumenű vállalkozás, mint a Balatoni Korona.

2011-ben az ellenzéki képviselők kifejtették véleményüket, miszerint ez az elképzelés nem elég megalapozott, nincs felmérve az igény a vállalkozások, és a vásárlók szempontjából sem, de a döntés már előre megszületett, így ez csak szócséplés volt.

A Balatoni Korona Zrt. levele szerint a veszteségesség oka egyrészt az volt, hogy a Balatoni Korona igénybevétele elmaradt a várttól, másrészt a jegybanki alapkamat csökkenése miatti betéti kamat-csökkenés se tett jót a Koronának. Az első okhoz hozzá tudok én is szólni. Az ugyanis nem működőképes dolog, hogy ha hozzá akarok jutni ehhez a fizetőeszközhöz, akkor mindössze 5 helyen tudom ezt megtenni: Veszprémben két helyen, Balatonalmádiban, Balatonfüreden és Tihanyban pedig 1-1 helyen. A másik oldal sem virágos: mindössze 193 hely van, ahol fizetni tudok a Koronával, és ennek zöme veszprémi. Várpalotán írd és mondd: 25 helyen fogadják el fizetőeszközként. Így tényleg nehéz igénybe venni. Már csak az a kérdés, hogy a Zrt. szerint mi lett volna a „várt” igénybevétel, de még jobb kérdés, hogy mit tett vajon ennek érdekében?

Egyet biztosan megpróbált. Be szerette volna vonatni a Koronát a cafeteria-rendszerbe. Ez sokat lökhetett volna a forgalmon, csak azt nem vették figyelembe, hogy a 2010 óta regnáló I. és II. Mutyi-kormány a cafeteria esetében (is) azt szereti, ha az erősen becsatornázottan működik. Ahogyan egy szőlészettel foglalkozó ismerősöm mondta: az a jó, ha a lé egyfelé csurog…

Csak, hogy keretes legyen az írásom, visszatérek a testületi előterjesztésre. Azt két bizottság tárgyalta: a Pénzügyi elutasította, a Jogi és Ügyrendi támogatta (mint mindent, amit a városvezetés nyújt be) azzal a kitétellel, hogy a következő testületi ülésre a Zrt. vezetése jöjjön el, és adjon magyarázatot a tőke csökkenésére. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy leveszik a napirendről ezt az előterjesztést, és majd a júniusin tárgyalják újra, immár a Zrt. vezetésének magyarázkodó jelenlétében. Sok választásuk persze nincs. A tőke fele már elszállt, ezzel nincs mit tenni. Legfeljebb azt fontolhatják meg, hogy kilépnek ebből az egészből, mielőtt végleg bedől. Esetleg plusz pénzt tehetnek bele. De ez már tényleg a fantasy kategóriája lenne.

DJ

Vélemény, hozzászólás?