Lengyel L. László: Jelentősen drágul a pék- és húsáru – Ősztől árrobbanás várható

[justify]float:left;margin-right: 5pxÉrzékenyen fog érinteni mindenkit, leginkább az amúgy is nehéz helyzetben lévő rétegeket, hogy ősztől jelentős áremelkedésre számíthatunk az alapvető élelmiszereknél. Ennek fő oka a növekvő kereslet mellett az aszály, amely mind Európában, beleértve hazánkat, mind pedig Észak-Amerikában súlyosan károsította a gabonatermést, csaknem másfélszeresére emelve az érintett termények világpiaci árát.

A tavalyi rendkívül jó termés után várható volt, hogy az idén kevesebb gabonát tudnak betakarítani, de arra aligha számított az ágazat, hogy világméretű aszály következik. A legnagyobb európai és amerikai vetésterületeken olyan mértékű volt a szárazság, amely átlagosan 15-20, helyenként viszont akár 40-50 százalékkal is rontotta több gabonaféle termésátlagát. Az Egyesült Államokban a búza, a szójabab és a kukorica egyaránt súlyos károkat szenvedett, Európában, elsősorban annak középső és keleti részén a búza, de főképp a kukorica károsodott. Oroszországban és Ukrajnában például az utóbbi évtized legrosszabb termését várják, a mennyiségi prognózisok hétről hétre romlanak.[/justify]
[justify]Becslések szerint a világ gabonatermelése összességében nagyjából negyedével lesz kevesebb, mint tavaly, ami ugrásszerű áremelkedést és ellátási problémákat okoz. A helyzetet nehezíti, hogy a feltörekvő országoknak köszönhetően a kereslet folyamatosan nő, és a tartalékok nem elegendőek minden igény kielégítésére. Emiatt ismételten a szegényebb, kevésbé fizetőképes térségek járnak leginkább rosszul, elkerülhetetlenül terjedni fognak az éhínséggel sújtott területek. Szakértők már régóta jósolják, hogy a klímaváltozással összefüggésben válságba kerül a világ élelmiszer-ellátása, ami éhséglázadásokhoz, sőt háborúkhoz fog vezetni.

Erről a fejlett országokban azért nincs szó, az árak drasztikus emelkedéséről és annak súlyos következményeiről azonban igen. A gabonafélék világpiaci ára az aszály miatt csaknem másfélszeresére emelkedett, ami törvényszerűen a többi élelmiszert is drágítja: ez érződik nem csupán a gabona alapanyagból készült termékek, liszt, kenyér stb. árán, hanem a takarmány drágulása miatt az állati eredetű áruknál is. A mostani nehéz gazdasági helyzetben, a pénzügyi válság közepette ez még a fejlett országokban is széles rétegeket érint nagyon érzékenyen, és a fogyasztás emelkedésére, a kilábalásra is negatívan hat.

Adottságaink miatt hazánk a leginkább érintett területek között van. Az aszály a búzát és az árpát kevésbé károsította, a termésmennyiség és minőség elérte a tavalyit, csupán a termésátlagok csökkentek. Az igazi nagy csapás a kukoricát érte, ahol a tavalyi nagyjából 9 millió tonna helyett legfeljebb 5-6 millió teremhet, de a prognózisok szinte napról napra romlanak. A gond az, hogy a gabonatermelők jellemzően a kivitelt részesítik előnyben, részben az árak, részben pedig a szerződéses kötelezettségek és a piac védelme miatt. Így aztán a belföldi ellátás kerül veszélybe, ami a tartalékok miatt kisebb mértékben hiányt, nagyobb mértékben inkább drágulást jelent. A nemzetközi árjegyzés is hatással van a hazai árakra, így aztán nálunk is 40-50 százalékos az emelkedés: a búza például a tavalyi tonnánkénti 45-50 ezer forint helyett 65-70 ezerbe kerül, a kukoricánál a rossz minőség ellenére még ennél is nagyobb árugrás várható.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a feldolgozást az energia- és üzemanyagárak jelentős növekedése is drágítja, elkerülhetetlen a liszt és a péktermékek drasztikus drágulása. Szakmai portálok szerint a malomipari termékek ára máris ötödével emelkedett, emiatt a sütőipari termékek árában is hasonló emelkedésre számíthatunk. Bár a drágulásnak a csökkenő fizetőképes kereslet némi korlátot szab, a boltokban már szeptembertől drágább kenyeret stb. találunk, ennek mértéke a kereskedő tűrőképességétől is függ, azaz üzleteként és hálózatonként eltérő lehet.

Az igazi kihívást az állattenyésztést sújtó hatások fogják jelenteni. A takarmány másfélszeres drágulását a gazdaságok nem tudják lenyelni, teljes mértékben azonban a keresleti korlátok miatt érvényesíteni sem tudják. Ezért aztán prognosztizálható, hogy sokan fognak felhagyni a gazdálkodással, és kényszervágások tömegére számíthatunk. Ez átmenetileg még kedvezően is hathat a hústermékek árára, néhány hónap múlva azonban súlyos hiányt eredményezhet. A szakmai képviseletek szerint hosszabb távon ennek ugrásszerű áremelkedés lesz a következménye, valamint az, hogy a hazai termelők még jobban kiszorulhatnak a magyar piacról is.

Ennek csak úgy lehet részben elejét venni, ha az ágazat állami segítséget kap, hogy át tudja vészelni a kritikus időszakot. Becslések szerint az agrárium egészét nézve akár több százmilliárdos támogatásra is szükség lehet, de a legsúlyosabb veszélyek elhárításához is tízmilliárdok szükségesek. A feszített költségvetési helyzetben ennek a forrása nemigen látszik, a büdzsé tartalékai ehhez kevesek, jelentős pénzátcsoportosítás kellene, kérdés persze, honnan. A terhek egy része mindenképpen a fogyasztókra hárul, a hús- és péktermékeknél akár 30 százalékos áremelkedés is lehet.

Az infláció felpörgése azonban nem oldja meg az agrárium problémáit, csak a lakosság helyzetét nehezíti tovább. Szükség lenne végre az illúziók és szlogenek, a klientúra építés helyett átfogó és előremutató, a nemzetközi trendeket figyelembe vevő, az ágazatba tőkét vonzani képes agrárstratégiára. Enélkül reménytelen lényegi változásra, dinamikusan fejlődő mezőgazdaságra számítanunk, marad a kiszolgáltatottság és kiszámíthatatlanság.[/justify]
(168ora.hu)

Vélemény, hozzászólás?