“Listázzunk” kicsit

Az elmúlt 1-2 hétben az ellenzéki pártok között pezseg egy vita a 2022-es választásokon való indulás mikéntjéről. A vitát a Demokratikus Koalíció generálta azzal, hogy néhány hete egy online közvélemény-kutatást tartott a Facebook-on, 3 lehetséges indulási mód közüli választást ajánlva a résztvevőknek. Az első opció a teljesen közös jelöltek, és lista, a második a közös (de koordinált) jelöltek, és több lista, a harmadik pedig a teljesen külön indulás volt. A kicsivel több, mint százezer válaszoló 93%-a az első opciót, 5% a koordinált indulást, 2% pedig a teljesen külön indulást választotta.

Nézzünk kicsit a dolgok mögé. Abban azt gondolom, hogy nincs vita az ellenzéken belül sem, hogy koalíciós kényszer van. Egészen egyszerűen nincs, és 2022-ig nem is lesz egy olyan párt sem ezen az oldalon, amelyik önmagában Kormányt tudna alakítani. Sőt: az összes valóban ellenzéki (és országosan is mérhető) pártra szükség lesz a váltáshoz.

Szerintem az első feladat az együttműködés formáinak kialakítása. Ezután kell megtalálni a legalkalmasabb jelölteket minden választókerületben, ki kell alakítani a közös programot, és nem utolsó sorban meg kell nevezni a közös miniszterelnök-jelöltet is.

Néhány ellenzéki párt a koordinált, két listás indulást preferálja. Erre van lehetőség a választási törvény szerint, 2018-ban is ez történt (igaz, nem az összes ellenzéki párt részvételével). Ekkor az egyéni jelölt nem az összes ellenzéki párt jelöltje, csak az egyik listában szereplőké. A másik lista pártjai csak nem indítanak ellene senkit, meg persze támogatják szóban. Épp csak a szavazólapon nem fognak szerepelni.

A Jobbik elnöke szerint, ha a választó „finnyás”, akkor a közös listára nem fog szavazni, mert azon szerepelnek olyanok is, akiket nem tud elfogadni. Kérdem én, hogy az a „finnyás” ellenzéki választó akkor hogyan szavaz az egyetlen jelöltre, ha az épp nem az „övéi” közül való? Hogy teljesen érthető legyek: ha az egyéni jelölt abban az adott választókerületben épp DK-s, akkor őrá leadja a jobbikos választópolgár a szavazatát (mert a lényeg ugye a Fidesz leváltása), de a közös listára, amin szerepelnek DK-sok is, arra nem? Továbbmegyek: ellenzéki győzelem esetén koalíciós Kormány fog alakulni, és ezt nyilván tudja a jobbikos választó is. Ha a közös lista „büdös”, akkor a közös kormányzás nem lesz az?

Még két kérdés: ha közös a választási program is, akkor miért is lenne praktikus 2 külön lista? Az egyik lista pártjai a közös program mellett kampányolnak majd, a másik meg valami más mellett? Nyilván nem. Ugyanez a helyzet a közös miniszterelnök-jelölttel. Nem vezetheti mindkét listát, csak az egyiket. A másik lista pártjai is nyilván őt támogatják, de akkor miért is vannak külön listán?

Ugye mennyi kérdés? Lakner Zoltán elemző szerint a mostani koalíciós helyzet abban áll, hogy egyszerre vagyunk riválisok és szövetségesek. Igaz. Egy sor kérdésről más a véleményünk, de rengeteg dologban egyetértünk, ami mind a Fidesz mostani országlását utasítja el.

Ezek a mostani csetepaték a pártpolitika jegyében zajlanak, amivel nincs is baj, de a Demokratikus Koalíció úgy gondolja (és ezt javasolja a többieknek is), hogy inkább mindenki kérdezze meg a saját választóit, szimpatizánsait, hogy mit gondolnak az együttműködés mikéntjéről?

A DK ezt teszi. A koronavírus-helyzet miatt ugyan felfüggesztettük fórumainkat, utcai kitelepüléseinket, de online lehetősége van mindenkinek csatlakozni a közös ellenzéki összefogásról szóló petíciónkhoz IDE kattintva.

A Demokratikus Koalíció célja a Fidesz leváltása 2022-ben. Szerintünk a győzelem záloga a teljes, közös ellenzéki összefogás. Ahogy Gyurcsány Ferenc mondta nemrég a pécsi fórumán: „Először győzni kell, utána lehet változást elérni.”

DJ

Vélemény, hozzászólás?