Persze megszavazták…

Egy hete írtam arról, hogy a várpalotai önkormányzat meg kívánja változtatni a Marx utca nevét, mert a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja törvényességi felhívással élt ez ügyben, azonban az utca lakóinak kb. 80%-a ezt nem szeretné. Az volt a kérdés, hogy a képviselő-testület a kormányhivatal felhívásának engedelmeskedik-e, avagy az utcában élő polgárai akaratának megfelelő döntést hoz?

Ez a kérdés persze költői volt, hiszen ki gondolta komolyan, hogy a fideszes többségű képviselő-testület ellene megy a fideszes Kormány kormánymegbízottja törvényességi felhívásának? Két napja a testület megváltoztatta a Marx utca nevét. A történetet itt akár be is fejezhetnénk, nézzünk azonban egy kicsit a dolgok mögé.

A városvezetés indoka az volt, hogy a kormánymegbízott egy Kúria döntésre hivatkozik, amiben az vagyon leírva, hogy ha az MTA állásfoglalásában az adott név használata „nem javasolt”, akkor azt az önkormányzat nem használhatja. Nincs mit tenni – mondták .

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a különféle nevekkel kapcsolatban alapvetően háromféle döntést hozott: 1. nem használható; 2. használható; 3. nem javasolt. Biztosan bennem van a hiba, de nekem a „nem használható” és a „nem javasolt” fogalmak nem ugyanazt jelentik. Gondolom nekik sem, ezért is használták mind a kettőt.

Nem kis munkával kikerestem a Kúria hivatkozott döntését (Kfv.IV.37.374/2015/3.szám). Meglepődve láttam, hogy ez nem egy jogegységi határozat, ami minden bíróra kötelezően vonatkozik, hanem egy adott konkrét ügyben (Fekete Lajos honvédtisztről lehet-e közterületet elnevezni) hozott harmadfokú ítélet. Ennek indokolásának egy részét hivatkozza meg a törvényességi felhívásában a kormánymegbízott.

Nincs nekem jogi végzettségem, de azt tudom, hogy a bíróságokra azért van szükség, mert nagyon sok esetben az egyik fél (hívjuk felperesnek) és a másik fél (legyen ő az alperes) nem ért egyet valamiben, pedig azt egy jogszabály szabályozza, ezért a bírósághoz fordulnak, hogy az döntsön. De továbbmegyek: sűrűn előfordul az is, hogy az egyik bírói tanács így dönt az ügyben, a másik úgy, a harmadik meg amúgy.

Hogy biztosan érthető legyek: azért, mert a Kúria egyik bírói tanácsa egy adott ügyben hozott ítélete szerint az MTA „nem javasolt” meghatározása azt jelenti lényegében, hogy „nem használható”, abból nem következik, hogy a várpalotai Marx utca ügyében ugyanilyen ítélet születne egy esetleges bírósági procedúra során.

A kérdés az (volt), hogy a várpalotai városvezetésnek van-e vér a pucájában, hogy kiálljon polgárai akarata mellett, felvállalva ezzel akár azt is, hogy peres eljárásba kerül a Kormányhivatallal?

A Marx utcaiak meg eldönthetik, hogy belenyugszanak a döntésbe, avagy keresnek egy joghoz értő személyt, és utánajárnak, hogy milyen lehetőségeik maradtak. Meg persze elgondolkodnak azon is, hogy jól döntöttek-e októberben…

DJ

Vélemény, hozzászólás?