Populista nagyroham

Nézem a televíziót, a híradó mutatja, hogy a Blaha Lujza téren sor áll a fideszes kitelepülés pultja előtt, ahol a budapesti arrajárók közül támogatni lehet a rezsicsökkentést.

Konszolidált népek állják a sort, amely azért annyira nem hosszú, mint az ínségkonyha előtt szokott állni kicsit arrébb, a Rókus fala mellett, de azért vannak ott népek.

Elszánt arcok, sugárzik róluk az öröm, hiszen úgy érzik, akaratot nyilvánítanak, végre az ő akaratukat is figyelembe veszik.

Nem zavarja őket, hogy azt, hogy mit is akarnak, más mondja meg nekik, nem zavarja őket, hogy mi lesz ennek az ára, semmi nem zavarja őket abban a hitben, hogy ők akkor most marha jól jártak.

Megmagyarázni ezt úgy, hogy el is fogadják az érvelést, nemigen lehet, hiszen az üzenet itt egyértelmű: tíz százalékkal csökkenteni fogom a terheid, mert én ilyen fasza csávó vagyok, de ez a tíz százalék még csak az első lépés, lesz az még húsz, sőt harminc is!

A válasz erre csak az lehet, hogy pofátlan, hazug, ócska populizmus, de ez nem érdekli özv. Kissnét Kőbányáról, hát, ha populizmus, akkor egészségére, mondja, de nekem a kis pénzemből ez is sokat jelent.

Mert fizetek húszezret a konvektorok után gázra, fizetek ötezer villanyt, a megtakarításom így kétezerötszáz lesz havonta, ebből vehetek majd talán kicsit jobb ételeket, vagy előfizethetek egy jobb televíziós csomagra.

A gazdagabbja ugyan nem áll be a sorba, de egy pillanat alatt felméri, hogy neki a megtakarítás így havi tízenöt körül lesz – be lehet majd kapcsolni hétköznap is a medencefűtést, vagy el lehet menni későősszel egy wellness-programra, három-négy napra – dr. Kissné ajándékaképpen.

A szegénynek ez jelentős ügy, a gazdagabbja eddig is kifizette a rezsit, ezután is ki fogja, és ha nem kapja a rezsitámogatást, akkor is elmegy wellness-centrumba, ha kedve kerekedik.

Ha megkérdeznénk özv. Kissét, hogy miért jó az neki, hogy Dr. Jóljárt ügyvéd életszínvonalának emelését támogatja, akkor olyan ostobán nézne, mint a liba, amelyik elől elhúzzák a kukoricástálat, – hát mi köze van neki az ügyvéd úr életszínvonalához?

Hát csak annyi, hogy ennek a trükknek az árát az ország valamennyi lakosának fizetnie kell, csak nem az lesz a számlákra írva, hogy Gázművek, meg ELMŰ, meg, hogy mit takarított meg neked a Fidesz, hanem ezerféle más dolog, melyek mind azt a célt fogják szolgálni, hogy a lakosságtól visszavegyék azt, amit adtak, hiszen erre az ötletre semmiféle fedezet nincs.

Amikor a Fidesz az adórendszernél azzal érvelt, hogy az úgy igazságos, hogy mindenki arányosan azonos mértékű adót fizessen, akkor felrúgta azt a világban általánosan elfogadott elvet, mely szerint a gazdagoknak nagyobb részt kell vállalniuk a társadalom anyagi gondjainak megoldásából, mint özv. Kissnéknek.

Így aztán ha majd ennek a tíz százalékos jótékonykodásnak vissza kell fizetni az árát a költségvetésbe – márpedig vissza kell, az biztos – akkor özv. Kissné éves harmincezre, meg Dr. Jóljárt száznyolcvanezre összeadódik és özv. Kissnére a visszafizetés során ennek a fele jut majd, ami nyolcezer-hétszázötven forint lesz havonta mindkettőjüknek, a szent egyenlőség nevében.

Imígyen hát átcsoportosításra kerül özv. Kissné zsebéből Dr. Jóljárt zsebébe havi hatezer kétszázötven forint, ha jól számolom, azzal a kétezerötszázzal szemben, melyért éppen most harcol.

Hogy valaki szegény, az nem öröm, de nem is bűn, ha viszont valaki sorbaáll azért, hogy hülyét csináljanak belőle, az azért már necces.

Persze a Vezér hívei majd azt mondják, hogy ezt nem a költségvetésből adta a kormány, hanem a gaz multiktól vette el.

Nopersze.

Csak az a baj, hogy a be nem fizetett adó a költségvetésből hiányzik, márpedig az adó alapja általában az árbevétel és a költségek különbözete, márpedig ha az árbevétel csökken, akkor csökken az adó is, és akkor még nem beszéltünk inflációról, lerohadó közművekről, elmaradt fejlesztésekről, emelkedő élelmiszerárakról és a bebetonozott ÁFÁ-ról sem.

És végképp nem beszéltünk befektetőbarát környezetről, ahol az, aki nálunk dolgozik, nem kell, hogy uralkodói sarcra számítson, és nem teszik feladatává a kormányfő kampányának finanszírozását.

 Fatornyos kis falunkban is belelendültek a népek, sportcentrum kell a magyarnak, majd a környékbeli vállalkozók összedobják az adójuk terhére, nekik nem kerül semmibe alapon.

Nem hát, csak az ország költségvetéséből hiányoznak a jónevű bank milliárdjai, melyek a költségvetés helyett Felcsúton landolnak, meg a többi stadion környékén – végsősoron hozzájárulva a Közgép igen jövedelmező gépészkedéséhez.

Ezeket a pénzeket is pótolni kell, özv. Kissné persze ezt is támogatja anyagilag, míg a vállalkozó tudja, hogy ezzel a trükkel ő is csavar egyet a satun, melynek pofái közé saját legszebb férfi-ékességének függelékei vannak beszorítva.

A populizmussal és a maffiával rettenetesen nehéz küzdeni, a populista maffiózóval még nehezebb.

Sikerre itt csak akkor lehet számítani, ha özv. Kissné rájön, hogy ostoba balekként kezelik, és ehhez képest szavaz.

De ehhez meg kellene ezt értetni vele, ehhez meg dolgozni kellene minden ellenzéki erőnek, együtt.

Nem lenne szabad azt gondolni, hogy populizmussal populizmust kell szembeállítani, nem kellene Ciprussá válnunk, mert errefelé hidegek a telek, és ígéretekkel nem lehet fűteni.

Meg kellene ezt értetni az ország népével.

(pupublogja.hu)

Vélemény, hozzászólás?