Szigetvári Viktor – Tordai Csaba: Túlbonyolított betonozás

[justify]Mivel a kormánytöbbség semmit nem tett a választási reform átláthatóságáért, joggal gyanakodnak a szakértők és a pártok, politikusok. Pedig lehet, hogy számos hasznos változtatást meg lehetett volna értetni minden érdeklődővel. Az új eljárási szabályok nem változtatnak alapvetően az új választási rendszeren. De ismét vannak olyan átalakítások, amelyek alig leplezetten a jelenlegi kormánytöbbség érdekét szolgálják, egyben korlátozzák a mostani ellenzék lehetőségeit. Súlyosabb gond van az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda jogutódjával; valamint a bonyolult, drága és továbbra is indokolatlan regisztrációs eljárással. Arra viszont egyelőre semmi garancia nincs, hogy hónapról-hónapra nyilvánosan követni lehessen a regisztráció előrehaladását.[/justify][justify]A Haza és Haladás blogján immár több mint egy éve elemezzük a választási rendszer átalakítását. Részben a működést és a politikai hatásokat vizsgáljuk, részben pedig az új rendszer alkotmányosságát, célszerűségét és szükségességét. A választási eljárásokról szóló részletszabály-gyűjtemény most benyújtott változata számos apró kérdést szabályoz újra, de vannak mélyreható változást hozó elemei is. Az alábbiakban nem a törvényjavaslat egészét ismertetjük és kommentáljuk, hanem a kulcsproblémákra koncentrálunk.

Alapítványunknak továbbra sincs saját reformjavaslata, személyes ideálképünket a nekünk leginkább tetsző választási rendszerről nem kérjük számon a kormányoldal által benyújtott tervezeten.

Egyeztetés nélkül

Immár a reform egészét az egyeztetések hiánya és a felesleges szakaszolás jellemzi. A kormánypártok az elmúlt hónapokban a saját maguk által megígért parlamenti egyeztetési folyamatot sem tartották tiszteletben, ráadásul még mindig nem teljes az új választási rendszer szabályozása, hiszen a kampányfinanszírozás és a kampányeszközök szabályozása továbbra sem ismert, illetve nincs információ a kormányzati hirdetési kampányok választásokat megelőző korlátozásáról sem.

A Fidesz mindent megtett azért, hogy úgy tűnjön, saját aktuális érdekei szerint zsilipeli az választási törvények reformját.

Jobb az új ajánlási rendszer, de

Az elmúlt két évtized második felére az ajánlószelvény-rendszer egyszerre vált a pártpolitikai status quo túlzóan erős védművévé és a politikai alvilág átláthatatlan terepévé. Bár úgy gondoljuk, hogy akár a jelenlegi rendszer kis módosítása is sok létező problémát megoldott volna, de ettől függetlenül is jó irányba tett jogalkotói lépésnek tartjuk a politikai rendszer bemeneti oldalának egyszerűsítését és könnyítését. Nem osztjuk azokat az aggályokat sem, hogy a könnyített feltételek mellett boldog-boldogtalan jelölteti majd magát. Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a valódi társadalmi támogatottság nélküli egyéni képviselőjelöltek rendszerint kevesebb szavazatot kaptak annál, mint amennyi ajánlószelvényt leadtak. Ha pedig az új belépők támogatottabbak lesznek, akkor a status quo pártjai magukra vessenek.

float:left;margin-right: 5pxAzt azonban sem adatvédelmi jogilag, sem politikailag nem tudjuk elfogadni, hogy mi szükség van az ajánlási célú aláírásokat gyűjtő aktivisták központi nyilvántartására. A törvényjavaslat azt várja el, hogy minden egyéni jelölt, minden jelöltállító szervezet előre megadja mindazon aktivistái nevét, címét és egyéb személyes adatát, aki az ajánlási folyamat során aláírásokat fog gyűjteni. Az adatkezelési rendszer formálisan eddig is zárt volt, a korábbi eljárási szabályok megnyugtatóan kezelték az ilyen pártszimpatizánsok pártokon belüli nyilvántartásának kérdését. A vidékies élethelyzetekben a pártok mozgásterét szűkíti a választásokat szervező hatóság nyilvántartani akaró szándékának tobzódása. Kiélezett helyzetben sokan félhetnek a retorzióktól. Az új rendszer kötelezővé teszi, hogy a választások jogszerű lebonyolításáért felelős szervezet név szerint, hivatalosan ismerje a kormánypártok és az ellenzék minden kulcsaktivistáját. És mi lesz, ha egy rendőr olyan aktivistánál talál ajánlóívet, akit ugyan az adott párt hivatalosan nyilvántart, de a választási szerveknek nem adták le a nevét?

Szükségtelen és bonyolult regisztrációs folyamat

Korábban már több blogbejegyzésben is foglalkoztunk a kötelező, jogvesztő és rendszeres regisztrációs eljárás szükségtelen és káros voltával. Érveink megismétlésétől eltekintenénk. Látva a végül választott új rendszert csak azt tudjuk mondani: lesz egy drága, teljeséggel szükségtelen, halálosan bonyolult és minden szempontból célszerűtlen regisztrációs rendszer Magyarországon, amely az új alkotmány felől nézve sem ment volna – és szerintünk még a most benyújtott alkotmánymódosítással sem megy – át a választójog legitim korlátozásának megítéléséhez alkalmazott szükségességi-arányossági teszten.

Van abban valami végtelenül groteszk és parodisztikus, amikor a népességnyilvántartás alapján kell megállapítani az új szabályok szerint is a szavazóköri struktúrát, majd pedig az alulról felfelé összegyűlő regisztrációs adatokat ugyanezen adatbázis alapján ellenőrzi a jogalkalmazó, hiszen az összegyűjtött adatokat már ismeri a magyar állam. A nemzetközi példák ma Magyarországon nem érvényesek és félrevezetőek, ilyen rendszer sehol a világon nincs. A speciális helyzetek (állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, nemzetiségi szavazók, pl.) kezelésére lehetséges jogszerű speciális megoldásokat találni, hiszen például nemzetiségi névjegyzék eddig is volt. Ez sem indok a 7,5-8 millió magyar választópolgár egzecíroztatására.

A most megismert javaslat már módosul is. A javaslathoz azonnal hozzá kíván nyúlni a kormánytöbbség. Még szerencse. Azt az elfogadhatatlan jogkorlátozást ki kellett köszörülni, amely előre megfosztotta volna a választási év későbbi választásain a választójogtól mindazokat, akik a parlamenti választást megelőzően nem regisztráltak a névjegyzékbe. Az eredeti törvényjavaslatból ugyanis ez következett volna.

Elfogadhatatlanul rövid a levél útján történő belföldi regisztráció számára rendelkezésre álló idő. Az már eleve indokolhatatlan, hogy egy áprilisi választásra miért csak a megelőző év szeptemberében lehet levélben regisztrálni. A törvényben erre nyitva álló 15 nap pedig valójában csak 12-13, hiszen a 15. napon már be kell érkeznie a levélnek a jegyzői hivatalba, ha a 16. napon érkezik, akkor érvénytelen a regisztráció. Akinek nincs ügyfélkapu-hozzáférése és elmulasztja a levél útján történő regisztrációt, csak személyesen teheti ezt meg a jegyzői hivatalban, ami gyakorlatilag az önkormányzati ügyfélszolgálatot, a helyi okmányirodát jelenti. Ez a városiasodottabb országrészeken nem is annyira nehéz, bár teljesen felesleges, de a kisfalvas részeken fel kell kerekedni, és más településre kell utazni mindazoknak, akiknek nincs internet-hozzáférésük vagy csak későn küldték vissza a regisztrációs levelet.

Ennek a regisztrációs rendszernek az lesz az eredménye, hogy teljesen értelmetlenül veszítik majd a választójogukat figyelmetlen vagy elzártabb honfitársaink. Akiket egyébként a rendszer eddig is ismert, akiről minden adat rendelkezésre áll. És jogvesztő kockázat sosem fenyegette őket, akkor sem, ha csak négyévente egy-egy fordulóban akartak foglalkozni az országos politika ügyeivel.

A törvényjavaslat még csak nem is utal a regisztráció állásáról szóló összesített információk nyilvánosságának biztosításáról. A választási rendszeren belül az szolgálja az esélyegyenlőséget, ha a nyilvánosság időről időre egyéni választókerületi szinten megismerheti a regisztráltak arányát.

A regisztráció alaptörvény-ellenességét a kormánytöbbség is észlelte, nyilván ezért akarja egy újabb alaptörvény-módosítással máris elejét venni az alkotmánybírósági elmarasztalásnak. De rossz hírünk van. Attól, hogy a regisztráció előírásának lehetőségét tartalmazza az alaptörvény, attól még a feliratkozás tényleges előírása, és különösen annak részletes szabályozása ugyanúgy ütközhet az alkotmány rendelkezéseivel. Márcsak azért is, mert a papagájkommandó hablatyolásán kívül nem hangzott el semmilyen tartalmi érv a regisztráció elkerülhetetlensége mellett. A választott regisztrációs megoldás emellett nemzetközi egyezményeket is sért, elfogadása esetén a választás után jó eséllyel nyerhető lesz az ügy az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt.

A Nemzeti Választási Bizottság bebetonozása

Szemben a népi legendákkal és hazug pletykákkal, az elmúlt két évtizedben tisztességes és átlátható volt minden magyar választás lebonyolítása. Ezt a folyamatot egy részben az Országgyűlés által választott, részben pedig az országos jelöltállító erejű pártok által delegált tagokból álló testület felügyelte, és a kormány alá rendelt igazgatási szervezet bonyolította. Az új rendszerben a választások lebonyolításáért felelős teljes szervezet kikerül a kormány fennhatósága alól és autonóm államigazgatási szerv lesz. Az OVB helyébe lépő Nemzeti Választási Bizottság tagjait kétharmaddal választja meg a parlament 9 évre, ha utódaikat nem tudja megválasztani a bizottság mandátumának lejártakor összeülő parlament, a régi tagok hivatalban maradnak.

Ezzel a jogalkotó egy olyan problémát old meg, amely sosem létezett. Ráadásul inkább gyanút keletkeztet, mivel a jelenlegi kormánytöbbség embereit betonozza be az új rendszerbe, és meggátolja az elkövetkező parlamenti többségek által megválasztott kormányok felügyeletét a választási eljárások központi folyamatai felett. A parlamentáris berendezkedéstől idegen ez a megoldás, hiszen a mostani, kétharmados kormánytöbbség személyi preferenciáit érvényesíti mindaddig, amíg nem lesz újra kétharmada valakinek a parlamentben. Mindaddig, amíg a Fidesz-KDNP-nek lesz legalább egyharmadnyi parlamenti képviselője, olyan tisztviselők fogják szervezni a magyar választásokat, akiket ők választottak ki. Az időről időre változó parlamenti többségek mellett nem ez jelenti a demokratikus és parlamentáris garanciát. Nem is beszélve arról, hogy alig két éve tökéletesen ellentétes logika szerint ugyanez a kormánytöbbség rövidítette az akkori OVB megbízatási idejét fél (!) évre.

Sok új részletszabály

Az eljárási törvény jellegénél fogva szerteágazó és bonyolult. Van számos helyénvaló pontosítás, de több szükségtelen változtatás is látszik a törvényjavaslatban. Egy körültekintő, nyitottabb reform-folyamat segített volna abban, hogy megértsük, miért így és miért ezt akarja a kormánytöbbség.

Érdekes például, hogy az új rendszerben a szavazatszámláló bizottságok pártok által delegált tagjainak az adott településen kell élniük. Ez a nagyvárosokban nem jelent gondot, de az aprófalvas részeken sokszor fordult elő, hogy a pártok a szomszédos településekről küldtek át szavazatszámlálókat, akik hozzájárultak a rendszer egészének transzparenciájához. Az új rendszerben az tud mind a 11 ezer szavazókörben jelen lenni, akinek mind a 3200 településen van erre vállalkozó szimpatizánsa. Akinek van ugyan 11 ezer ilyen szimpatizánsa, de nem teljes lefedettséggel, az elesik ettől a lehetőségtől.

Egy másik módosítással helyénvalóan szigorítja a jogalkotó az állampolgárok adatainak pártok általi kezelését. Bár a törvényszöveg e tekintetben nem eléggé részletes, és nem tiszta, hogy mi különbözteti meg a választópolgár választási célú megkeresését a kampányon kívüli politikai tájékoztatástól. De az biztos, hogy ezentúl csak annak az adatait (név, lakcím) lehet kiadni a jelöltállítóknak, aki ezt a regisztráció során külön engedélyezi. Aki erről nem nyilatkozik, annak az adatait nem lehet kiadni. Ez még rendben is volna.

De azt egyszerűen nem értjük, hogy miért itt rendezi a jogalkotó a telefonos és a személyes megkeresés kérdését is. Ha szöveghűen értelmezzük a törvényjavaslatot, akkor abból az következik, hogy valaki azt külön nem kéri, akkor nem lehet személyesen sem felkeresnie, sem pedig felhívnia őt telefonon egy pártnak a kampány során. (Lásd: 98§ „A választópolgár hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy a) a jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampányanyagok eljuttatása érdekében személyesen felkeressék […], címzett postai küldeményt küldjenek, vagy […] a választási kampánnyal összefüggésben nyilvános telefonkönyvben szereplő telefonszámon megkeressék.”) Tehát akkor ha ezentúl olyan emberhez kopogtat be egy aktivista a kampány ideje alatt, aki ezt külön nem engedélyezte, akkor megsérti a választási törvényt? Nem értjük.[/justify]
(hazaeshaladas.blog.hu)

Vélemény, hozzászólás?