Változások a szociális rendszerben

Tegnaptól jelentős változások léptek életbe a szociális támogatásokban. Igyekszem egy kis rendet vágni a témában, azért persze a teljesség igénye nélkül, de külön kitérve a várpalotai helyzetre. Nem lesz rövid.

A változások általános összefoglalása

A Magyar Országgyűlés a már szokásos módon egy salátatörvényben, a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel suttyomban jelentősen módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoctv.)

429-b

Ami tartalmában nem, vagy alig változik

A szociális törvényben továbbra is törvényileg garantált, kötelezően nyújtandó szociális ellátásokat márciustól minden esetben a járási hivatalok állapítják meg, az igényeket oda kell benyújtani.

A járási hivatal hatáskörébe sorolt támogatások (voltaképpen ezek jövedelemkompenzáló támogatások):

  • aktív korúak ellátása, ezen belül:
    • foglalkoztatást helyettesítő támogatás annak, aki munkaképes, de közmunkában nem tud dolgozni;
    • rendszeres szociális segély (újabb nevén egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás)
    • időskorúak járadéka
    • ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj)
    • közgyógyellátás (alanyi és normatív)
    • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Tehát a fenti juttatások köre és összege nem vagy alig változik, inkább hatásköri átcsoportosításról van szó.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás voltaképpen nem változik. Továbbra is 22.800 forint adható, ha az igénylő családjában az egy főre jutó támogatás az öregségi nyugdíjminimum 90%-a alatt volt (vagyis 25.650 forint).

A rendszeres szociális segély esetében a jegyzőnek felül kell vizsgálni a jogosultságokat 2015. február 28-ig, majd a jegyző határozatban állapítja meg, hogy milyen ellátásra jogosult az igénylő. Automatikusan jogosult az, aki egészségkárosodott, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét nem tudja máshogy megoldani. Aki korábban rendszeres szociális segélyt kapott, és öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, valamint vállalják az együttműködési kötelezettséget (az NFSZ nyilvántartásba veszi álláskeresőként, együttműködik a munkaügyi központtal), az ezen túl foglalkoztatást helyettesítő támogatást fog kapni. Aki az együttműködést nem vállalja, annak megszűnik az ellátása.

Hasonlóképp járnak az önkormányzati rendelet alapján eddig rendszeres szociális támogatáshoz jutó emberek is. Magának az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak az összege (EGYT) a korábbi rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályok szerit kell megállapítani, mindössze a jövedelemhatár változik. Az EGYT összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családjának havi összjövedelmének a különbözete, de nem haladhatja meg a 46.662 forintot (vagyis a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át).

Ha az igénylő családjában foglalkoztatást helyettesítő támogatást is kap valaki, akkor annak az összegét le kell vonni az EGYT összegéből, így maximum 23.862 forint adható.

A közgyógyellátás esetében az alanyi jogosultság eseteit a Szoctv. 50. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, normatív jogcímen a Szoctv. 50. § (2) bekezdése alapján az jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meghaladja,  feltéve, hogy a családjában az 1 főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedülálló esetében 150%-t (42 750,- Ft).

Ami jelentősen változik

Március 1-től megszűnnek (azaz kikerülnek a Szoctv. által garantált juttatások közül) a következők:

Lakásfenntartási támogatás

Eddig a törvény lehetőséget adott pénzbeli támogatásra, illetve természetbeni támogatásra is – pl. a szolgáltatónak fizetett az önkormányzat vagy tüzelőt adott.

A korábbi Szoctv. szerint a havi összegére egy képletet alkalmaztak, amivel 10 ezer forint körüli maximális összeget lehetett elérni. Ezt a támogatást országos szinten kb. fél millió ember vette eddig igénybe, éves szinten kb. 22 milliárdba került.

Méltányossági közgyógyellátás

Ez azok igényelhették, akik nem voltak jogosultak alanyi vagy normatív módon közgyógyellátásra. Az alanyi vagy normatív kategóriából sokan kiestek (nem feleltek meg a feltételeknek), eddig sem volt kötelező adni, maximum évi 12 ezer forintot engedett a törvény, és a támogatás megítéléséhez tartozó jövedelemhatárokat is korlátozta, így a kisjövedelműek nem tudták kihasználni ezt a keretet sem!

Méltányossági ápolási díj

Aki nem volt jogosult alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díjra (lásd fenn), az igényelhette. Havi összege kb. 23 ezer Ft volt, országosan mintegy 10 ezer ember kapta, éves szinten 2-3 Mrd Ft volt ennek a költsége (2012-es adat). Nagyon fontos, hogy a méltányossági ápolási díj mellé a törvény TB jogosultságot is biztosított az ápoló személynek (tehát annak ellenére érvényes TB kártyájuk volt, hogy nem fizettek TB járulékot, hiszen az otthoni ápolás mellett nem képesek dolgozni). Egy ilyen TB jogosultság megváltása jelenleg kb. 7000 Ft / hó költséget jelent egy átlagos, munkaviszonnyal nem rendelkező állampolgárnak.

Adósságkezelési szolgáltatás

A 40 ezer főnél népesebb településeken volt kötelező adni. Részben a tartozást segítettek kezelni, részben előre fizetős mérőórákat segítettek felszerelni. Országosan kb. 13-14 ezer ember részesült benne évente. A kisebb településeken (ahol nem volt kötelező) nagyon ritkán alkalmazták az önkormányzatok ezt a támogatási formát.

Minden ilyen jellegű támogatásról a továbbiakban a települési önkormányzatok gondoskod(hat)nak (voltaképpen ezek kiadáskompezáló támogatások), melynek neve „egységes települési támogatás” lesz. Ennek havi maximális összege 28.500 forint lehet.

Annyit ír csak elő a törvény, hogy rendkívüli települési támogatást mindenképpen biztosítani kell (hogy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetre reagálni tudjon az önkormányzat), de sem a minimális összeg, sem a jogosultság köre nincs részletezve a törvényben. A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól – a Szoctv. 134/E. §-a alapján – a települési önkormányzat képviselő-testületének 2015. február 28-ig rendeletet kell alkotnia.

Az átmeneti időszak szabályozása

A megszűnő támogatásokra igényeket utoljára február 28-án lehet beadni. A lakásfenntartási támogatás esetében akinek a segélyt még 2014. december 31-ig állapították meg, annak a korábbi szabályok szerint 1 évig még folyósítani kell a támogatást. Akinek 2015. január 1. után ítéltek meg támogatást, annak csak 2015 február 28-ig lehet utalni támogatást.

A méltányossági közgyógyellátás esetében akinek február 28-a előtt megállapították, vagy a megállapítás folyamatban volt, annak még 1 évig folyósítani kell.

A méltányossági ápolási díj estében az önkormányzat mérlegelésétől függ, és azt települési támogatás formájában folyósíthatja.

Összefoglalva elmondható, hogy:

  • az állam és az önkormányzati segélyezés feladatai élesen elválasztódnak 2015. március 1-jétől.
  • a Szoctv. által törvényileg garantált, a szociális támogatási források nagyobb részét képező juttatásokat az önkormányzat helyett a járási hivatalok fogják megállapítani és folyósítani. A politikai cél nyilvánvaló: a járási hivatalok képében „a jóságos állam bácsi” adja nektek ezeket a segélyeket, az önkormányzatnak már látszólag sincs köze ehhez.
  • a Szoctv.-ből kikerült ellátási formákat a továbbiakban törvény nem garantálja, azok megállapítása és folyósítása kizárólag az önkormányzatok felelőssége lesz (helyi szociális rendelet formájában). Az önkormányzat kizárólagos döntése, hogy mire mennyi forrást biztosít. Szinte biztos, hogy az erre fordított pénzek még a „gazdagabb” önkormányzatok esetében is csökkenni fognak, azaz a település NEM fogja 100%-ban pótolni a korábban erre biztosított állami forrásokat.

Az új, helyi szociális rendelettel kapcsolatos útmutatás

A szociális törvény rendelkezése alapján a március 1-jétől az önkormányzati támogatást „egységes települési támogatásnak” nevezik. Ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak támogatási rendeletet kell alkotni (a támogatás célja, a támogatás összege, a jogosultak köre stb., mind az önkormányzat hatásköre).

A Szoctv. példa jelleggel sorolja fel, hogy támogatni lehet a lakhatást, az ápolást, a gyógyszer-kiadásokat, a hátralékot felhalmozók támogatását. De ez nem taxatív felsorolás, vagyis bármilyen más célra adhat támogatást az önkormányzat. És persze kötelezni sem lehet semmire az önkormányzatot.

A jogosultság meghatározásánál is csak annyi megkötés van, hagy az önkormányzati rendeletben csak a szociális törvényben meghatározott fogalmakat lehet használni (jövedelem, vagyon, család, háztartás stb.). És persze nem ütközhet más jogszabályba az önkormányzati rendelet.

A lényeg az, hogy az egyes támogatási célok alapfogalmait tisztázni kell a rendeletben, és a kizáró okokat is meg kell határozni.

Milyen feltételekkel alkothat rendeletet az önkormányzat?

  • Akár több jogcímen nyújtandó támogatást is adhat egy önkormányzat, egy igénylőnek pedig akár több jogcímen is adhat támogatást. De hozhat olyan rendeletet is, amely kizárja a párhuzamosságokat.
  • Adhat azonos összegű támogatás az önkormányzat az igénylőknek, de differenciálhat is az igénylők között.
  • A támogatás lehet havi rendszerességű és eseti. A havi rendszerességű támogatás lehet határozott és határozatlan idejű is.
  • Változatlan szabály, hogy a lakhatási célú támogatásban részesülő lakos védett fogyasztónak minősül, aki jogosult előre fizetős mérőóra felszerelésesre.

Az önkormányzatok finanszírozási lehetőségei, avagy honnan lesz forrás?

a) Egyfelől korlátlan joguk van helyi adókat kivetni, lényegében bármilyen jogcímen. A kieső állami források pótlását tehát egyrészt új helyi kivetésével, vagy meglévő adók növelésével tudja elérni.

Ez politikai értelemben borzasztó kockázatos, hiszen nemcsak a helyi adók kivetése népszerűtlen lépés, de jelen esetben az indoka is nagyon nehezen védhető: az adóképes helyi vállalkozások és lakosok további terhelése azon a jogcímen, hogy ebből szociális segély lesz fizetve, mérhetetlen felháborodást és súlyos konfliktusokat gerjesztene.

b) Másfelől a kormány ígérete szerint támogatási keretet fog rendelkezésre bocsátani az önkormányzatok segélyezési céljaira, illetve további pályázati keretet azon önkormányzatoknak, akiknek év közben elfogy e keretük.

A „gond” az, hogy az adott önkormányzat szociális feladatainak központi forrásból történő támogatását a település adóerő-képességéhez kötik (2014. évi C. tv. 2. számú melléklet III/2. pontja), mely az iparűzési alap 1,4 %-t jelenti. E szerint 32.000,- Ft egy lakosra jutó adóerő-képesség felett NEM jár semmilyen támogatás az adott önkormányzatnak. Magyarul: várhatóan minél nagyobb, minél fejlettebb és gazdaságilag minél adóképesebb egy település (és az ott működő vállalkozások), annál kevésbé lesz jogosult központi támogatásra szociális feladatokra.

Ám pl. azok a kisebb települések is igen rosszul járnak, amelyek vezetése jól dolgozott és minél több vállalkozást sikerült odacsábítania a településre (pláne, ha e betelepülés fejében hosszú évekre IPA mentességet adott az adott cégnek), ugyanis ezeknek is jórészt saját forrásból kell fedezni az önkormányzati hatáskörbe tartozó „segélyezést”.

A települési támogatás és az egyéb szociális ellátások formái Várpalotán (az új szociális rendelet alapján)

 Települési támogatások:

  • lakásfenntartási támogatás
  • ápolási támogatás
  • közgyógyellátási támogatás
  • adósságkezelési támogatás
  • létfenntartási támogatás

Rendkívüli települési támogatások:

  • gyógyszertámogatás
  • temetési támogatás
  • elemi károsultak támogatása
  • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
  • krízistámogatás
  • gyermekvállalási támogatás

Egyéb szociális ellátások:

  • köztemetés
  • óvodáztatási támogatás

 

Lakásfenntartási támogatás

Lakásfenntartási támogatás adható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez: a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a lakbér vagy a közös költség díjához.

A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Lakásfenntartási támogatásra jogosult

  • az a személy, aki egyedül él és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
  • az a személy, aki nem egyedül él és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
  • és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

  • ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
  • ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
  • ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
  • ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
  • ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
  • de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

 A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

  • a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
  • a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
  • de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (továbbiakban: ellátásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

Az ellátásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház előtere, udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

A kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettségét megszegi, különösen ha:

  • a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítését elmulasztja, a fűfélék magassága meghaladja a 20 cm-t, és a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nagyobb területet foglal el
  • a hulladékot, szemetet nem zárt szeméttároló edényben tárolja, a lakóház környezetében jelentős mennyiségű – a szeméttároló edény (120 l) űrtartalmánál nagyobb mennyiségű – hulladékot halmoz fel
  • az állattartásra vonatkozó szabályokat nem tartja be
  • az ingatlan előtti járda por-mentesítéséről, hó- és jég-mentesítéséről nem gondoskodik
  • az ingatlan előtti vízelvezető árkot nem tartja tisztán
  • a lakóház környezetében az emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel
  • egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.

A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek teljesülését a Hatósági Iroda a közterület-felügyelő útján folyamatosan figyelemmel kíséri a településen, és szükség esetén jelzéssel él a Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Iroda (a továbbiakban: Szociális Iroda) felé.

Amennyiben bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján, és annak helyszíni ellenőrzése során felvett jegyzőkönyv alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben meghatározott rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a kérelmezőt, illetve a jogosultat a Szociális Iroda annak teljesítésére megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja.

Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármester a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani.

 

Ápolási támogatás

Ápolási támogatás adható kérelemre annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Tartósan betegnek minősül az Sztv. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy.

A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolása esetén – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-át kell ápolási támogatásként folyósítani. Kettő vagy több tartósan beteg személy, valamint fekvőbeteg (tartósan ágyhoz kötött) ápolása esetén az ápolási díj összege az alapösszeg 130%-a.

Az ápolási támogatás megállapításának feltétele, hogy a jogosult (ápoló) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-át.

Az ápolási támogatásra való jogosultság megállapítása egy évre történik. Nem jogosult ápolási támogatásra, aki az Sztv. szerinti ápolási díjra jogosult. Az ápolási támogatás iránti kérelmet  formanyomtatványon lehet benyújtani.

Közgyógyellátási támogatás

Közgyógyellátási támogatásra jogosult:

  • az az egyedül élő személy, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, vagy
  • az a nem egyedül élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

A közgyógyellátási támogatás összege a háziorvos és a gyógyszertár hivatalos igazolásában szereplő havi rendszeres gyógyszerköltség összege, de maximum 8.000,-Ft/hó. A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától adható, egy év időtartamra.

A támogatottnak a támogatás felhasználásáról névre szóló, Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ számot) is tartalmazó gyógyszertári számlával havonta el kell számolnia. A számlának minimum a határozatban megállapított támogatási összegről kell szólnia, melyet a támogatás időtartama alatt minden hónap 10. napjáig le kell adni a Szociális Irodán. A kifizetés csak az ezt követő 8 napon belül történik meg, postai úton vagy a jogosult bankszámlájára.

A közgyógyellátási támogatást meg kell szüntetni, ha:

  • a jogosult a (4) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének legalább kettő hónapig nem tesz eleget,
  • a jogosult a támogatás megszüntetését kéri,
  • a jogosult meghalt,
  • az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

Nem jogosult közgyógyellátási támogatásra, aki az Sztv. szerinti közgyógyellátásra jogosult.

A közgyógyellátási támogatás folyósításáról a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a Pénzügyi Iroda gondoskodik. A közgyógyellátási támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani.

 

Adósságkezelési támogatás

Adósságkezelési támogatásban részesíthető az a család vagy személy, akinek

  • a (3) bekezdésben meghatározott adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és ezen adósságok közül bármelyiknél fennálló tartozása legalább 3 havi, de nem haladja meg a 200.000,- Ft-ot, vagy
  • közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

Az adósságkezelési támogatás az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor állapítható meg, ha a kérelmező az alábbi együttes feltételeknek is megfelel:

  • háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és vállalja az általa kezelni kért adósság legalább 50 %-ának egy összegben vagy részletekben történő  megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
  • a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,
  • sem ő, sem a háztartásában élők nem rendelkeznek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal, vagy lakhatást biztosító másik ingatlannal, és
  • életkörülményei nem minősülnek átlagot meghaladónak.

Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősülnek:

  • vezetékes gázdíj tartozás
  • áramdíj tartozás
  • távhőszolgáltatási díjtartozás
  • víz- és csatornadíj tartozás
  • az önkormányzat tulajdonában álló lakáson fennálló lakbértartozás
  • közösköltség-tartozás.

Adósságkezelési támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a (3) bekezdésben megnevezett szolgáltatások nyújtói (a továbbiakban: szolgáltatók) az Önkormányzattal adósságkezelési megállapodást kötnek.

A településen elismert minimális lakásnagyság a háztartásban élő

  • l-2 személy esetében 60 m2
  • 3 személy esetében 65 m2
  • 4 személy esetében 70 m2
  • 5 személy esetében 75 m2
  • 6 személy esetén 80 m2 és minden további személy esetében a lakásigény mértéke 5 m2-rel emelkedik.

A szolgáltatás bármely komfortfokozatú és lakásnak minősülő, illetőleg lakhatás célját szolgáló épület fenntartásával kapcsolatos adósság rendezésére kérhető. Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Átlagot meghaladó életkörülménynek kell tekinteni, ha a család gépkocsit tart fenn, kivéve, ha azt súlyosan fogyatékos (Sztv. 41. § (3) bekezdés a) pontja) vagy tartósan beteg (Sztv. 41. § (3) bekezdés b) pontja) vagy súlyos mozgáskorlátozott (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2. § szerinti) kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő ugyanilyen személy szállítására használják, vagy bizonyítottan munkavégzéshez szükséges. A személygépkocsit fenntartónak az üzembentartót kell tekinteni.

Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-a, de maximum 200.000,- Ft lehet.

Az adósságkezelési támogatás egy összegben nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező a 50%-os önrész befizetését egy összegben vállalja. Havi részletekben, de legfeljebb 18 hónapra nyújtható az adósságcsökkentési támogatás, ha a kérelmező a 50%-os önrész befizetését havi törlesztéssel vállalja. Az adósságkezelés időtartama indokolt esetben – az adósságkezelési tanácsadó javaslatára – egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okok miatt átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély mutatkozik arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.

Az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójánál formanyomtatványon lehet benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell az alábbi iratokat:

  • a háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,
  • a 8. § (3) bekezdésben meghatározott adósságok szerinti szolgáltatók igazolását a hátralék összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, illetve tartozás hiányában ennek tényére vonatkozó igazolást,
  • a lakás nagyságát, lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot, illetve annak a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója által készített fénymásolatát. Ez utóbbi esetben a tanácsadó igazolja, hogy a fénymásolat az eredeti irattal megegyezik.
  • tankötelezettséget betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,
  • közüzemi számlákat a havi lakásfenntartás kiadásairól és
  • a háztartásban élő – korhatárra tekintet nélkül – tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságáról, rokkantságáról szóló orvosi igazolást.

Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat látja el. A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: tanácsadó) a kérelmet mellékleteivel és javaslatával együtt juttatja el a Szociális Irodához. A tanácsadó javaslata hiányában a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság nem állapítható meg.

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő az adósságkezelési tanácsadást a tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint és az abban foglalt gyakorisággal, személyesen köteles igénybe venni.

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő mind a tanácsadónak, mind a Szociális Irodának bejelentési kötelezettséggel tartozik a jogosultságát érintő bármely változással, illetőleg lakcímének, vagy tartózkodási helyének megváltozásával kapcsolatban, a változást követő 15 napon belül. Ennek elmulasztása jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételnek minősül. Erre az ügyfelet a jogosultságot megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt újabb jogosultságot nem lehet megállapítani.

 

Létfenntartási támogatás

Létfenntartási támogatás adható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére

  • akinek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
  • egyedül élő esetében az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

A létfenntartási támogatást a benyújtás hónapjának első napjától tárgyév december 31-ig kell megállapítani. A létfenntartási támogatás havi összege 3000,- Ft.

A létfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha:

  • a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,
  • a jogosult azt kéri,
  • a jogosult meghalt,
  • az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

A létfenntartási támogatást egy családon belül csak egy személy részére lehet megállapítani.) A létfenntartási támogatás iránti kérelmet  formanyomtatványon lehet benyújtani.

Gyógyszertámogatás

Eseti jelleggel gyógyszertámogatás adható a 12. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi értékhatárok alapján azon rászorulók részére

  • akik nem rendszeres jelleggel használnak gyógyszert (gyógyászati segédeszközt) és egy-egy alkalommal költségeik meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 10%-át,
  • azon családok gyógyszerkiadásainak csökkentésére, amelyekben az egyes családtagok és esetenkénti gyógyszer (gyógyászati segédeszköz) költségei együttesen elérik vagy meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 30%-át,

Az eseti jelleggel megállapítható gyógyszertámogatást a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez szükséges összegben kell megállapítani, de a támogatás összege naptári évenként és családonként a 10.000,- Ft-ot nem haladhatja meg,

A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározottakon túl a felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök után fizetendő térítési díjat. A gyógyszertámogatás iránti kérelmet  formanyomtatványon lehet benyújtani.

Temetési támogatás

Temetési támogatás adható azon személy részére, aki a meghalt – Ptk. szerinti – hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és a költségek viselése a létfenntartását veszélyezteti.

A temetési támogatás összege

a./ 26.000,- Ft

  • ha a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy
  • ha a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át

b./ 13.000,- Ft

  • ha a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át
  • ha a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

A temetési támogatás igényléséhez csatolni kell a e rendeletben meghatározottakon túl a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetés költségét igazoló számlákat. A temetési támogatás iránti kérelmet  formanyomtatványon lehet benyújtani.

Elemi károsultak támogatása

Elemi károsultak támogatásában részesíthetők jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül azok a személyek, akik lakhatása, lakhatást szolgáló javai oly mértékben károsodtak, hogy lakhatásuk veszélyeztetett, illetve életveszély alakult ki.

Elemi kárnak minősül: a tűzeset, robbanás, földrengés, vihar (felhőszakadás), jégverés, hónyomás által okozott olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai megrongálódtak.

Az elemi károsultak részére adható támogatás összege 50.000 Ft. Az elemi károsultak támogatása iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők a 12. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi értékhatárok alapján azon

  • rendkívüli élethelyzetbe kerülő gyermeket nevelő családok, ahol a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,
  • nagykorú nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekek, akik saját ellátásukról gondoskodni nem képesek.

A gyermekvédelmi támogatás összege naptári évenként egy gyermek esetében 8000,- Ft és minden további gyermek esetében 1000,- Ft-tal emelkedik, de a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg,

Amennyiben a Családsegítő Szolgálat vagy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára kell megállapítani a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, annak felvételére kiskorú jogosult esetében az illetékes családgondozó jogosult, aki gondoskodik a megállapított összeg cél szerinti felhasználásáról. A gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani.

Krízistámogatás

Az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túl krízistámogatásban részesíthető az a személy, aki előre nem látható esemény következtében rendkívüli élethelyzetbe került, ezáltal a mindennapi megélhetése súlyosan veszélyeztetett, és egyszeri, gyors segítséggel a nehézségek áthidalhatóak.

A támogatásra a Családsegítő Szolgálat, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat írásban tesz javaslatot. A javaslatnak a folyósítandó segély összegét és rendeltetését is tartalmaznia kell. A krízistámogatás igényléséhez jövedelemigazolást nem kell csatolni, de csatolni kell a rendkívüli élethelyzet bekövetkezését, fennállását alátámasztó dokumentumokat.

A javaslatot kizárólag a tárgyévi költségvetésben e célra rendelkezésre álló keret erejéig lehet tenni.

Indokolt esetben a krízistámogatás természetbeni ellátásként is nyújtható. (pl. tartós élelmiszer, tüzelőanyag formájában). Ebben az esetben a javaslatnak tartalmaznia kell a természetbeni ellátás megnevezését, a természetbeni ellátás megvásárlásához szükséges pénzeszköz felvételére jogosult családgondozó nevét, aki gondoskodik a felvett készpénz meghatározott természetbeni célra történő felhasználásáról. A természetbeni juttatás jogosult részére történő átadását, átvételét írásban igazolni kell.

A kijelölt családgondozó a felhasználást követő 15 napon belül bizonylatokkal elszámol a Szociális Iroda felé, egyidejűleg megküldi a természetbeni ellátás átvételét igazoló iratot.

 

Gyermekvállalási támogatás

Az újszülött gyermek megszületésével megnövekedett anyagi terhek csökkentése céljából, szociális alapon gyermekvállalási támogatásra jogosult az a szülő, akinek a gyermekének a születésekor a lakcímnyilvántartásba várpalotai lakóhelyet jegyeznek be.

A támogatás nyújtására a gyermek lakcím-nyilvántartási rendszerben történő regisztrálását követő 30 napon belül hivatalból sor kerül.

Gyermekvállalási támogatásra külön kérelemre jogosultak a gyermekek örökbefogadó szülei is, akiknek örökbefogadott gyermekét a születésüket követően ideiglenes hatállyal náluk, mint leendő örökbefogadó szülőnél helyeznek el, és az örökbefogadást követően várpalotai lakóhelyet jegyeznek be számukra a lakcím-nyilvántartásba.

A kérelemhez mellékelni kell a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló gyámhatósági határozatot, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és lakcímkártyáját.

A (3) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 1 éven belül lehet benyújtani. Ennek elmulasztása jogvesztő.

A gyermekvállalási támogatás nyújtása 20.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában történik, amit a gyermek megszületését követő 1 éven belül lehet átvenni. Ikerszülés esetén gyermekenként kell a támogatást biztosítani.

A gyermekvállalási támogatásra való jogosultság megállapításához a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája minden hónap 15. napjáig eljuttatja a Szociális Irodának a gyermekvállalási támogatás feltételeinek megfelelő, a megelőző hónapban regisztrált gyermekek névsorát, amely tartalmazza a gyermekek lakóhelyét, a bejelentkezés időpontját.

A gyermekvállalási támogatásra szolgáló utalványokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáján a házi pénztárban veheti át a szülő jogosultságának igazolását – személyazonosító igazolványának, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a bemutatását – követően. Minderről a Szociális Iroda értesíti a jogosultakat.

Köztemetés

A Várpalota város területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodni kell, ha

  • nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
  • az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

A közköltségen történő temetés a városban szokásos temetési módok közül a legolcsóbb, hamvasztásos módon történhet. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a rendőrség bűncselekmény gyanúja miatt nem járul hozzá a holttest elhamvasztásához.

Az eltemettetésre köteles személy – az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti – a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben – 50 %-ban – mentesíthető, ha

  • egyedül élő személy esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy
  • nem egyedül élő személy esetén a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében mentesíthető a köztemetés költségeinek a megtérítése alól, ha

  • egyedül élő személy esetében az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy
  • nem egyedül élő személy esetén a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 100 %-át nem haladja meg.

Amennyiben az eltemettetésre kötelezett személy jövedelme a (3)-(4) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt meghaladja, azonban a köztemetés költségeinek egy összegben történő megfizetése számára nehézséget okoz, indokolt esetben – kérelemre – annak részletekben történő megfizetése engedélyezhető.

Első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatás

Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. § (9) bekezdése alapján természetben, cipő, ruhanemű vásárlására jogosító utalvány formájában kell biztosítani, amit a jogosult a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája házipénztárában vehet át.

 

Eljárási rendelkezések

Az e rendelet alapján megállapítható ellátások iránti kérelmet postai úton a Várpalotai Polgármesteri Hivatal postacímére címezve vagy személyesen a Szociális Irodán kell benyújtani. A formanyomtatványok beszerezhetőek a Szociális Irodán, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról.

A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja, illetve a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek rendszeres jövedelméről szóló igazolást. A jövedelem az e rendelet 7. mellékletét képző nyomtatvány munkáltató általi kitöltésével is igazolható. Amennyiben a kérelmező vagy családtagja nem rendelkezik jövedelemmel, az illetékes Járási Munkaügyi Központ igazolását kell csatolni arról, hogy munkába helyezése érdekében a Munkaügyi Központtal együttműködik.

Az e rendelet alapján megállapítható támogatások igényléséhez a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemről kell igazolást becsatolni. A rendszeresen nem mérhető jövedelmek számításakor, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az Sztv. 10. § (2) bekezdés b) pontjában, a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni és a kérelemhez az adóbevallást csatolni.

Egyebekben a jövedelemszámításra az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában és a 10. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben a kérelmező munkanélküli, nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, illetőleg gyermekneveléssel kapcsolatosan fizetés nélküli szabadságát tölti, a kérelem beadásának hónapját megelőző jövedelmét kell hitelt érdemlő módon bizonyítani.

Amennyiben kérelmező az önkormányzat által folyósított ellátásban részesül, annak igazolására nem hívható fel.

A Szociális Iroda a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik. Környezettanulmányt kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, méltányossági kérelem elbírálása előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen. Ha a környezettanulmány és egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező önhibája miatt szorul ellátásra, a kérelmét el kell utasítani és más ellátási formával kell biztosítani a megélhetését.

A kérelmező saját hibájául róható fel, különösen a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás, vagy amennyiben bizonyíthatóan nem tett meg mindent annak érdekében, hogy saját és családja létfenntartását előmozdítsa.

A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.

Amennyiben a gyógyszertámogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a krízistámogatás rendeltetésszerű felhasználása nem látszik biztosítottnak, a jogosult részére elszámolási kötelezettséget lehet előírni.

Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő személy a lakcímében bekövetkező változást, a változást követő 8 napon belül a Szociális Irodán bejelenteni köteles.

Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapot stb.) megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Szociális Irodánál. Erre az ellátást megállapító határozatban az érintetteket fel kell hívni.

Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

Amennyiben a támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül.

Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, a szociális ellátások tekintetében az Sztv. 17. §-ban, a gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 133. (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint.

A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

részletfizetést, ha a kötelezett

  • egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el, vagy
  • nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el,

csökkentést, ha a kötelezett

  • egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, vagy
  • nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el

elengedést, ha a kötelezett

  • egyedül él, és havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy
  • nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

Az ápolási támogatást, a lakásfenntartási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája utalványozza a megállapító határozat rendelkezése szerinti címre, számlára. A támogatásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 1-5. között kell utalványozni.

A havi rendszerességgel megállapított létfenntartási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája havonta előre, a tárgyhó 1-5 napja között utalványozza a jogosult részére, a megállapító határozat rendelkezése szerint.

A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a gyógyszertámogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a temetési támogatást, az elemi károsultak támogatását, a krízistámogatást a megállapító határozatban foglaltaknak megfelelően készpénzben vagy utalványozás formájában teljesíti.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény után járó, a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli ellátást, a pénzbeli ellátás után járó, a Gyvt. 20/B. § (4) bekezdés szerinti pótlékot, valamint a pénzben folyósított óvodáztatási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a jogosult lakcímére utalványozza.

DJ

Vélemény, hozzászólás?